[Gyulavitéz]

Van némi köze a topic témájához:
http://www.treehugger.com/files/2009/10/zi....php?dtc=th_rss

[Signal]

Idézet: ottokar - Dátum: 2009. nov. 17., kedd - 15:27

Ühüm! Ismerõs a szöveg! Akár háromszor tovább tart! Csak az anyag és energiamegmaradás törvényét nem kéne seggberúgni! Növelték a kapacitást 2700-ig és mi lett,  megbízhatatlan akku! Véletlen e hogy visszatértek a 2000 körüliekhez?

Csak ott nem Ni-MH technológiáról van szó, AA méretû, hengeres tokozásról sincs szó. Az anyag- és energiamegmaradás törvénye nem kötõdik térfogathoz (ld. atombomba: relatív kis térfogat, mekkora energia?), ma még elképzelhetetlen technológiákkal a jövõben akármennyi energia tárolható kevesebb helyen.

A hengeres, Ni-MH celláknál pedig én nem nevezném visszalépésnek, hogy az alacsonykisülésû típusoknak kisebb az amperóra-kapacitása, mivel az meg részben más technológia. Itt az alacsony önkisülés érdekében kellett áldozni a térfogatból, másféle, korszerûbb anyagok beépítése miatt, így jelenleg kisebb aktív felületet bírnak betekercselni, egy behatárolt méretû tokba. Valamit, valamiért. De attól még a nagykapacitású, hagyományos akkuk továbbra is kaphatók. Tehát ilyen szempontból én nem látok visszatérést, inkább választási lehetõséget.

Utóbbiak ugyan hamar lemerülnek, gyakran hamarabb is, mint régebbi társaik (feltekercselt nagyobb felület, fegyverzetek csökkenõ távolsága, vagyis sûrítés a lehetõségek határáig, emiatt növekvõ önkisülés és hibaszázalék), viszont rövidtávon több energia vehetõ ki belõlük, amint errõl volt szó itt a topikban is, hogy gyakorlati tapasztalat szerint is lehet még létjogosultságuk.

Szerkesztette: Signal 2009. 11. 18. 14:42 -kor

[Signal]

Igazság szerint az anyag- és energiamegmaradást kár is volt idekeverni, teljesen más téma, mint a fajlagos energiasûrûség.

[RaidX]

Én jelenleg a rádiós egerembe használok akkut. 2700 mah Varta Photoakku 2-bõl 1 1.5 év után megadta magát. Töltés utánn 1-2 perc és 0.  2000 mah Energizer 2db. és 2d 1400 mah-ás noném. Átlagosan 1 hét amit bírnak az egérbe. Ha tartós elemet teszek bele egy hónapig is mûködõképes. Bár abba is fogtam már ki olyat, ami 1 napot birt ki. A 4-es pakkba 2 jó volt, 2 nem bírta. Jobban megnézve a darabokat, mintha nem egészen egyformán nézett volna ki mind. Kettõnek kicsit fakóbb volt a szine, mint a kínai hamisítványoknak.

Kb erre utalnak, mikor azt mondják, akár tizszer is többet bir.

Fényképezõgépembe 650 mAh Lithium akku van és 2 éves léttére kiválóan bírja magát. Eddig háromszor töltöttem, beleértve a megvétel utánni elsõt is és kb 1200 képet készítettem vel, valamint kb 10 órát üzemelt webcamként is.

Szerkesztette: RaidX 2009. 11. 20. 06:33 -kor

[Gyulavitéz]

Az az egér jó lehet akkor. Másfél hét... megõrülnék.

Nekem egy M$ rádiós egerem van ( http://www.microsoft.com/hardware/mouseand...ls.aspx?pid=054 ), ami akár tartós elemmel, akár akkuval hajtva is 6 hónapot bír úgy, hogy nincs rajta OFF gomb, és külön bekapcsolni sem kell semmilyen gomb megnyomásával. Konzol sincsen, amiben használaton kívül tötlõdne.
Eleinte próbálkoztam 2400-as, hagyományos NiMH akkuval, de 2-3 hónap lassú leszívás után mindig a legrosszabbkor merültek le (habár az egérbe két AA kell, egy darabbal is vígan elvan, ez ilyen emergency üzemmód, nem sorba kapcsolva vannak az akkuk).
Na és a lényeg, 2 éve már abban is Eneloop akkut használok. Igaz, az se bírja tovább fél évnél, de még mindig ez a legjobb megoldás.

[Signal]

Idézet: Gyulavitéz - Dátum: 2009. nov. 20., péntek - 8:02

...(habár az egérbe két AA kell, egy darabbal is vígan elvan, ez ilyen emergency üzemmód, nem sorba kapcsolva vannak az akkuk).

Akkor ez már a második nagy ötlet, amit fórumon olvastam, egyszerû, mégsem nekem jutott eszembe... Pedig régóta zavar, hogy az egerem negatív kiképzésnek veti alá az akkukat. Mivel 1 V körül is még mûködõképes, viszont két soros AA van benne, így gyakran elõfordul, hogy mire lemerevedik, vagy akadozik, akkorra már az egyik akkut negatívba fordította. Tehát egyszerûen nem venni észre, továbbá mivel szintén féléves távlatokról van szó, el is felejtem mûszerrel idõnként nézegetni.

Ki is vettem most az egyiket, beraktam helyette próbának egy rossz elemet, alufóliába burkolva, hogy rövidrezárja az üres helyet. Mûködik... Ha beválik, párhuzamosítani is lehetne kettõt.

Másik zseniális ötletet a Terminálon olvastam egyszer. Figura úgy mérte le egy akku kisütési idejét, hogy a terheléssel párhuzamosan, rákötött még egy olcsó kínai, mutatós ébresztõórát is. Ami egyébként 1 db ceruzaelemmel mûködik. Akku lemerül, óra megáll, mutatja az eltelt idõt... Tehát ebbõl a tárolt energiára lehet következtetni, ha pontosan nem is számítható, a folyamatosan csökkenõ áram és feszültség miatt, de legalább viszonyítós alapon tudni lehet, hogy melyik a jobb (melyik, hány "órás"), lehet még párbaválogatni is.

Más kérdés, ellenállással vagy izzóval csak úgy simán leterhelve, leszívhatja nullára, ha nem figyel oda az ember. De ezen lehet még finomítani, többféleképp. Én például még régebben építettem egy komparátoros kisütõt, ami adott (beállítható) feszültségnél, relével lekapcsolja mûterhelést. A lomok között pedig már akkor is ott figyelt a 300 forintos piaci vekker, csak idõmérésre én mindenféle digitális megoldásokban gondolkodtam, ami persze soha nem lett realizálva.

Késõbb egyszer keresõvel tévedtem a másik fórumra, a dolog érdekessége még, hogy az illetõ elektronikához láthatóan alig értett. De arra volt esze, hogy ilyen trükköt kitaláljon. Még a töltési idõt is lehet mérni ilyen módon. Van egy Ansmann töltõm, amin egy LED átvált pirosról zöldre (ez egy egybeintegrált, antiparalel), a LED 1,6 Voltos nyitófeszültsége pont alkalmas az órához is. Csak egy dióda és pufferkondi kellett még, mert az óra léptetõmágnese rángatja erõsen a táplálást, ahogy másodpercenként meghúz. De egy megfelelõ kondenzátor tárolt energiája ezt pont kielégíti, így az óra, egyszerûen a LED-re párhuzamosan kötve, simán elketyeg. Persze, ez inkább a barkácsolókat érinti. Másnak, illetve manapság már egyszerûbb vásárolni egy IPC töltõt, sokkal praktikusabb is.

[RaidX]

Az egeret lányomtól kaptam, mert a notijához vett egy picit és ez nem kellett neki. Valami Delux, elméletileg van egy konzol is a töltéséhez, de csak akkor töltött, ha a gép is bevolt kapcsolva. Pedig külön trafólya volt. Mire addig eljutottam, hogy megnézem már miért is csinál ilyen hülyeséget, a trafót úgy elkevertem, hogy azota sem találom. Lehet, a rossz telefontöltõk közé keveredett és a kukába került. Mivel eleve volt benne két noname akku gyárilag így maradtam az akkus megoldás mellett. Néha máshoz is kell és ott jobb az akku.
Régen sokévig fotóztam, majd filmeztem. Ott sokkal jobban szerettem az elemeket a vakuba és a felvevõbe, mert megbízhatóan tovább bírták és kitudtam számítani, mennyit is vigyek magammal.

[didyman]

Idézet: Signal - Dátum: 2009. nov. 20., péntek - 14:16

Én például még régebben építettem egy komparátoros kisütõt, ami adott (beállítható) feszültségnél, relével lekapcsolja mûterhelést.

Ezt én is így csináltam, az elsõ töltõm egy kétcsatornás megoldás volt, egy LM324 volt a komparátorigénye, meg két áramgenerátor. Behelyezéskor, ha úgy gondoltam, akkor gombnyomásra váltott a relé kisütésre: Egyszerû öntartás, amit aztán a kisütésért felelõs komparátor a kisütõellenálláson esõ nagyobb delej révén tudott felügyelni, és kisütött kb. 1V-ig. Ekkor a komparátor a relét eldobta, a kisütõellenállás révén ezután úgy is maradt, és a relé ekkor már a töltõáramkör kimenetét kapcsolta az akkura, a töltés pedig rendben lezajlott ezután, a töltésért felelõs komparátor szerint. Szeretem az ilyen analóg logikákat, meg egyáltalán gondolkozni analóg eszközök jellemzõin, hogy azt miként lehet felhasználni egyszerû logikák építésére. Ezek egyik megtestesülése a hangfalvédelmem, ahol az egyszerûség a biztos és gyors üzem egyik kulcsa elv szerint alig pár alkatrészbõl van koppanásgátlás, DC-figyelés, külsõ vezérelhetõség TTL szinten, kétszínû LED által visszajelzés és akár egyéb figyelés (hõmérséklet pl). Mindez egy ellenállás változtatásával tápfeszfüggetlenné téve széles tartományban. És egyszerûen nem értem, miért építik meg oly sokan a rengeteg alkatrészbõl álló, feleslegesen túlbonyolított Sanyo-eredetû védelmet, ami a RT valamelyik számában a QUAD405 "mögé" jelent meg, és pl. amikor három diódát látok sorbakötve, akkor bennem rögtön az merül fel, hogy akkor egy zener dióda ugyanezt éri el, még meredekebb lezárással, visszirányú áramot meg a tranzisztor BC diódája nem fog engedni, hogy a zöld LED+UCEsat együtt magasabb marad, mint a piros LED+UBE feszültsége, és hogy egy önálló tápellátású védelemben a tápfesz megszûnésekor a relé "azonnal" elenged, a +/- elõjelû DC figyelésekor az éppen nyitó tranyó UBE értéknél magasabb záróirányú terhelést nem tud megengedni a záróirányban elõfeszült párjának és ezt egy elkónak is üzemszerûen el kell tudni viselnie, no meg a bázis miért ne lehetne földre kötve s hozzá képest az emitter vezérelve, és ilyen egyéb apróságok. Ezek olyan dolgok, amiken csak kicsit kell gondolkozni, aztán magától értetõdik, és mûködik, nem pedig a veszek egy alkatrészt és beteszem az áramkörbe, aztán fogom a következõt és azt is jellegû szemlélet.

Csatolt fájl:

•  hfved.pdf (0byte)
  Letöltések:: 34

[Signal]

Idézet: didyman - Dátum: 2009. nov. 20., péntek - 22:57

...egyszerûen nem értem, miért építik meg oly sokan a rengeteg alkatrészbõl álló, feleslegesen túlbonyolított...

Én sem szeretem feleslegesen bonyolítani a dolgokat, mint némelyik TV-nél is elõfordult már, hogy a tervezõ agya igen elszállt, persze a fantáziadús ötletek idõnként a szervizmûhelyekben landolnak. Pénzmozgás kíséretében, ami nem baj... (már akinek...)

[Gyulavitéz]

Hmm, tegnap két Anssman AAA maxE akkuból az egyiket sikerült 0.7 V-ra lemeríteni.
IPC1 el se kezdte tölteni... Semmi más akkum és töltõm nem volt, így csak járkáltam fel-alá a lakásban és mérgelõdtem. Elõszedtem egy kerti solar lámpát és egy erõs lámpával próbáltam feléleszteni, semmi... elõszedtem egy 4.5V-ot leadó nagyobb napelem darabot, percekig fogtam az akku két pólusához a piros és fekete drótot, de semmi... próbáltam keresni valami fémdarabot amivel be tudom dugni párhuzamosan a két akkut egy cellába az ipc-ben, nem sikerült.
Aztán: fogtam a még mindig 0.7-re merült akkut, két tenyerem közé vettem és elkezdtem görgetni, hogy felmelegítsem. Kb 15 másodpercig dörzsöltem, görgettem, gyorsan bedugtam az ipc-be ÉS ELKEZDTE TÖLTENI! 

[Gyula2222]

És ha mindjárt az elején simán vársz egy kicsit, akkor a csepptöltõ áram szépen felnyomta volna az akkut annyira, h megindul a normáltöltés.

[Gyulavitéz]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2009. dec. 17., csütörtök - 18:59

És ha mindjárt az elején simán vársz egy kicsit, akkor a csepptöltõ áram szépen felnyomta volna az akkut annyira, h megindul a normáltöltés.

berakva azt írta, null. akkor is csepptölt?

[sparta]

Idézet: Gyulavitéz - Dátum: 2009. dec. 17., csütörtök - 19:22

berakva azt írta, null. akkor is csepptölt?

Már többször jártam úgy, hogy az IPC-be behelyezéskor "null", aztán 10-20-30 perc múlva elkezd (rendesen) tölteni. Gondolom, addig is csepptölt.

[worxland]

Idézet: Gyulavitéz - Dátum: 2009. dec. 17., csütörtök - 19:22

berakva azt írta, null. akkor is csepptölt?

Igen, egy hete ugyanígy jártam 2 Infiniummal (azok is valami 0,4-en vagy talán 0,15-ön voltak, az biztos, hogy sokkal 0,9 alatt). Egyik félóra, másik 40-50 perc után indult be az IPC-ben. Sima töltõ el se kezdte tölteni egyiket se.

Szerkesztette: worxland 2009. 12. 17. 19:38 -kor

[Gyulavitéz]

nagyszerû. nem tudtam. köszi