[Szabcsi]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. szept. 24., csütörtök - 12:48

Bocs, hogy itt teszem fel a kérdést, de úgy látom sok itt a témában képzett szaki, van valakinek egy átfogó tételes leírása a VBscript-rõl?

Free verzióban nem nagyon tudok, van a Stanek/O'Neil/Rosen féle PS-VB-JS Bible, ami elég átfogónak számít...
Talán ez jó lehet: Ed Wilson - Ms Windows Scripting Self-Placed Learning Guide

[schsf]

@Atko: Monolitikus programnál egy modulra kell figyelni, cserében vállalni kell, hogy idõvel bonyolulttá és naggyá válik. Modulos programnál elõny, hogy a modulokat külön lehet fejleszteni, és csak azt használni ami éppen kell. A modulok nem nõnek akkorára. Hátrány viszont, hogy jól meg kell szervezni a modulok közötti kommunikációt, verzió szinkront, és gáz ha valemelyik elveszik (elõfordul )
Mivel Linus elõször egyedül volt, kényelmesebb volt egy programra koncentrálni, és nem hallgatott Tanenbaum intelmeire. Szerintem õ sem sejtette, hogy a Linux ekkora történet lesz... Mivel a kernel feletti döntést fenntarotta magának, idõvel a nyakára nõtt. És azóta 20 évvel öregebb kevésbé lelkes, és Bill-el ellentétben õ nem ebbõl él meg (tudomásom szerint) Gondolom kicsit bele is fáradt. Én ennek tulajdonitom szavait. Most néztem meg a MINIX3-at, ott még most is mikrokernel van. De Minix nyilván háttérbe szorult. De pl. beágyazott (embedded) rendszereknél mennek a pici dolgok pl. Forth nyelv is.

[Nyulpapa]

@Warrior: "Ennyit az értelemrõl. Azt hiszem nincs már helye vitának, fõleg nem itt, mert ez is off.."
---

Ne add fel ilyen könnyen. A bugyuta, idecitált példa nem releváns, gondolom azt próbáltad érzékeltetni, hogy attól még hogy nem pontosan azt mondom még azt csinálom. De nem: ez téves. Maximum az ilyen (egyébként totálisan téves) commentjeidtõl dobom el az agyam...:

"Amúgy az a pár sznob korunk egyik legkorszerûbb és legbiztonságosabb oprendszerét csinálta meg, ráadásul szabad közösség fejleszti, szabad a forrás, szóval..."
------------------------------------------------------------------------------------------
Látom azt nem fogod, hogy nekem nem magával a Linux-szal van bajom, hanem a véresszájú prédikátorokkal, meg a valóságot csak nyomokban fedõ állításaikkal. Teljesen felesleges itt keresgélned, hogy én vajon melyik commentemben fikáztam a Linuxot, nem volt ilyen.

"Ha egyszer õk maguk mondják, hogy "FAN"-ok, akkor nem mindegy, te mit gondolsz? "
Teljesen irreleváns, de ez egy fórum ember, ahol emberek interakcióba lépnek egymással és nem azért teszik mindezt, mert mindegy lenne hogy mit gondol a másik...

[Atko]

Emberek, hogy ti mennyire ráértek.

[nhw]

Idézet: tomtyi - Dátum: 2009. szept. 24., csütörtök - 11:01

@nhw: <br />
rögtön az általad idézett mondat utáni mondatok:<br />
"A system32 könyvtárba belekukkantva láthatunk ott egy kernelbase.dll-t. Ez már a MinWinbõl jött át. A kernelbase az eddigi kernel32 és az advapi32.dll egy részét tartalmazza. Mivel a külsõ hívók egyelõre továbbra is a kernel32 és az advapi32-re hivatkoznak, az átmozgatott függvények helyén egy ugrópont van, ami átdobja a hívást a kernelbase-be.">tehát a zsírúj, nullából írt minwin-ben lévõ kernelbase.ddl az egyáltalán nem zsírúj kernel32.ddl és advapi32.dll részeit tartalmazza. ezzel gyakorlatilag tényleg tartalmaz a minwin-bõl részeket, bár pont ezek a részek a korábbi window$okban is ott vannak. és a szakértõ mondata alapján úgy is értelmezhetõ, hogy semmi mást nem is tartalmaz a kernelbase, csak az e kettõ dll-bõl összeollózott kódokat. vagyis hát "lecsupaszított window$">így talán a felesleget kivágták.<br />
de valahol valami bibi mégis van (és itt bejön a "túl dagadt kernel is, mint on-topik vagy flame), mert egy teljesen használhatatlan rendszer "30 MB-ot foglal el a diszken és 40 MB RAM kell a futtatásához. Tényleg pici, na."<br />
3 ellenérv:<br />
TinyCore Linux 10MB<br />
DamnSmall Linux 50M<br />
Puppy Linux 105MB<br />
<br />
Na, ezek kicsik, és csak ram-ot használnak. Az utóbbi kettõ pedig ehhez és a minwin-hez képest eléggé funkciódús. persze, a minwin kiindulási alap, blablabla...

Tudod minek örülök a legjobban, hogy mi tényleg az ON TOPIC kernelen vitázunk, a többiek (tiszelet a kivételnek) meg a GUI vs Commanline-on flamelnek.

[hkpk]

Idézet: Szabcsi - Dátum: 2009. szept. 24., csütörtök - 12:13

Free verzióban nem nagyon tudok, van a Stanek/O'Neil/Rosen féle PS-VB-JS Bible, ami elég átfogónak számít...
Talán ez jó lehet: Ed Wilson - Ms Windows Scripting Self-Placed Learning Guide

 
Nagyon köszönöm ezt is!

[szeder]

Idézet: Nyulpapa - Dátum: 2009. szept. 24., csütörtök - 10:26

@szeder: Remek. Az a "szak"embereket minõsíti nem pedig a rendszert. Bármilyen X-re végzõdõ oprendszer support staff-ja vállat vonogat ha nem ért hozzá...

Meglehet.  Bár szerintem azt a kijelentésedet is minõsíti, amit abban a hozzászólásban idéztem.

[Jahno]

Idézet: tomtyi - Dátum: 2009. szept. 24., csütörtök - 12:39

fõnököm c2d 1GB ramos notebookján xp kis-sel, nyáron sokszor elhasalt semmi használat közben

túlmelegszik, szellõztetni kell, feljebb kell emelni a gépet az asztallapról (nem volt terítõ, csak a lakkozott lap). meglett, azóta nincs kékhalál. néztem everesttel: 62-63 fokos volt a proci. szerintem ez nem túl sok (bár ahhoz képest, hogy nem csinál semmit, azért nem kevés). az én gépemen meg Ubuntu, sokszor szokott 64 °C is lenni (videókonvert, stb., egy m530-as proci), akkor még 1GBram, de ebbõl shared video memory. még sosem dobta el magát.

Két külön vas, semmi köze a szoftverhez. Fõleg mert winnel utána mûködött.

[Warrior]

Kíváncsi lennék arra a belsõs Inteles tanulmányra, ami a kernel egyes verzióinak lassulását vizsgálja...

A cikkeket olvasva mintha azt éreztem volna, hogy bizonyos fejlesztõk elveszítik a bizalmukat a nyílt forrásban, a "nyílt forrású közösségben".
Csak azt se feledjük, hogy a kernel fejlesztésébe már nem szólhat bele "akárki", ott már egy zártabb körön megy át a kód, olyan fejeken, akiknek hatalmas tapasztalata van e téren.

Valószínû, hogy a 2.8-ban lesznek major változtatások. Ha egyáltalán maradnak a 2-es fõ verziószámnál.
Halkan teszem hozzá, hogy azt nézve, hogy 15 éves, s egy viszonylag "szûk társaság csinálja" a kernelt, szerintem technikailag hatalmas dolog ez. Mondhatom, hogy csodálatos. És ez nem prédikáció.

Amúgy Nyulpapa, neked mi a véleményed a kernelrõl?

Szerkesztette: Warrior 2009. 09. 24. 13:36 -kor

[nhw]

Idézet: Warrior - Dátum: 2009. szept. 24., csütörtök - 13:28

Halkan teszem hozzá, hogy azt nézve, hogy 15 éves, s egy viszonylag "szûk társaság csinálja" a kernelt, szerintem technikailag hatalmas dolog ez. Mondhatom, hogy csodálatos. És ez nem prédikáció.

Ami még inkább tiszteletre méltó ebben a kapitalista világban, hogy mindezt nem azért hogy újabb és újabb End-usereket nyúljanak le anyagilag.

[Nyulpapa]

@szeder: Visszaolvastam. Látom már mire akarsz kilyukadni: próbálsz jönni ezzel a "vindovzszupprt nem ért semmihez" prekoncepcióval. Ha kicsit bõvebben kifejtenéd mire is gondolsz, akkor tudnék reagálni...

[Jahno]

Idézet: nhw - Dátum: 2009. szept. 24., csütörtök - 14:36

Ami még inkább tiszteletre méltó ebben a kapitalista világban, hogy mindezt nem azért hogy újabb és újabb End-usereket nyúljanak le anyagilag.

Hanem mert lehet máshol jól megfizetik és ráérnek hobbiból görcsölni.

[hkpk]

Idézet: Warrior - Dátum: 2009. szept. 24., csütörtök - 13:28

Halkan teszem hozzá, hogy azt nézve, hogy 15 éves, s egy viszonylag "szûk társaság csinálja" a kernelt, szerintem technikailag hatalmas dolog ez. Mondhatom, hogy csodálatos. És ez nem prédikáció.

Itt egy piros pont!

Megjegyzem, ilyen csodák még akadtak és remélem, még lesz...
(pl. szerintem ilyen tiszteletre méltó, amit az ATI csinált, még akkor is, ha betegre keresték magukat, és végül "kiszálltak")

[Warrior]

Idézet: nhw - Dátum: 2009. szept. 24., csütörtök - 14:36

Ami még inkább tiszteletre méltó ebben a kapitalista világban, hogy mindezt nem azért hogy újabb és újabb End-usereket nyúljanak le anyagilag.

Igen, õk puszta hobbiból kezdték és csinálják. Mint pl. a demoscene. Nonprofit alapvetõen, még akkor is, ha kereskedelmi disztribúciók is léteznek. Valóban nem a pénz motivál, hanem a bazár-elv: adjunk ki minél hamarabb, minél többször, nem baj, ha tele van hibákkal, hadd lássák s legyen jó feedback.
Ez az elv bizonyítottan életképes. Ha a kernel elment egy "rossz" irányba, szerintem majd változtatnak rajta úgy, hogy az mindenkinek jó legyen. A rendszer nemigen fogja megsínyleni.

Ezen fejlesztõk nem szolgáltak ki semilyen érdekeket, egyszerûen csak hittek valamiben, már ha szabad ezt mondani. Szerintem szabad, mivel a szabad közösség is egyfajta "mozgalom".

Van ismerõs, aki hivatalos debian-fejlesztõ. Munkahely szerint viszont fizetett programmer. De azt állítja (õ az, aki kezdettõl fogva linuxolt), hogy sokkal szívesebben kódol "oda", mint egy cégnek. Szóval akárhogy is nézem, van ebben a szakmában némi "hitvallás". Akik pedig fent véresszájú prédikátorokról beszéltek, könnyen lehet, hogy épp a legjobb fejlesztõkrõl adtak személyleírást, ugyanis haver azt mondta, hogy vannak nála sokkal elhivatottabbak is, akik messze jobban is értenek hozzá, s tényleg mintha egyfajta vallás, életforma volna számukra a szabad szoftver, azaz magyarul: több, mint a linux... Szóval szükség van azokra a véresszájú prédikátorokra, meglehet, hogy nélkülük nem is lenne linux. Meg lehet pl. nézni Stallman-t, aki az FSF alapítója, gyakorlatilag a szabad szoftver atyja, õ igazán prédikátor, s igazán véresszájú... Akire céloztam, remélem veszi az adást...
Ja, igen: és igazán van abban valami, amit Stallman mond!

De ez csak vélemény.

Szerkesztette: Warrior 2009. 09. 24. 13:54 -kor

[hkpk]

Idézet: nhw - Dátum: 2009. szept. 24., csütörtök - 13:36

Ami még inkább tiszteletre méltó ebben a kapitalista világban, hogy mindezt nem azért hogy újabb és újabb End-usereket nyúljanak le anyagilag.

Itt a másik piros pont.
Bár azért jellemzõen nem hajléktalanok, vagy megélhetési gondokkal küzködõk fejlesztik...
De akkor is.

[Warrior]

Idézet: Jahno - Dátum: 2009. szept. 24., csütörtök - 14:46

Hanem mert lehet máshol jól megfizetik és ráérnek hobbiból görcsölni.

Értelemszerûen. Ahogy a demoscene-t említettem, a hobbi-programmerek esetén: a mai jobb minõségû demókban (de még a rosszabbakban is) meglehetõsen komoly kódok vannak. Próbálom elképzelni, általában milyen "rendes" munkája van egy ilyet írni képes kódernek...

ps.: sõt, még poénkodni is van kedv: az ubuntu release-ek pl. ha a neveiket megnézed: mind 2 tagú, mindkettõ ugyanazzal a betûvel kezdõdik, s az ABC-ben minden egyes verzió eggyel "elõrébb" van (na jó, a legelsõ kiadásokat kivéve).

Szerkesztette: Warrior 2009. 09. 24. 13:56 -kor

[szeder]

Idézet: Nyulpapa - Dátum: 2009. szept. 24., csütörtök - 14:36

@szeder: Visszaolvastam. Látom már mire akarsz kilyukadni: próbálsz jönni ezzel a "vindovzszupprt nem ért semmihez" prekoncepcióval.

Rosszul látod, nem volt semmiféle prekoncepció, csak tényt közöltem.

Idézet: Nyulpapa - Dátum: 2009. szept. 24., csütörtök - 14:36

Ha kicsit bõvebben kifejtenéd mire is gondolsz, akkor tudnék reagálni...

Nekem úgy tûnik, hogy ez az "gondolkodás nélkül 5 kattintással megoldom a problémát" dolog valahogy nem annyira mûködik, legalábbis triviálistól eggyel bonyolultabb problémák esetén ugyanúgy szükség van tudásra és gondolkodásra.

[Raynes]

Idézet: nhw - Dátum: 2009. szept. 24., csütörtök - 14:36

Ami még inkább tiszteletre méltó ebben a kapitalista világban, hogy mindezt nem azért hogy újabb és újabb End-usereket nyúljanak le anyagilag.

Nem, mert szakmai alapon szervezõdik. Nem üzletileg/piacilag. Szakmának írják még mindig elsõsorban.

[Ladis]

Linux versus windows... Nos mi többségében Linuxot használunk. Vannak hibái, de meg sem közelíti egy windows-os gép hibalehetõségeit. Tulajdonképpen a windows tényleg játékszer a linuxhoz képest, és az abszolút az átlagnak gyártják. Minõségileg inkább a kínai termékekhez hasonlítanám, míg a linuxot a német, vagy orosz piacra dobott cuccokhoz. A linux sokkal stabilabban mûködik, jól használható, és nem megy tönkre a napi használattól. Windows jó annak aki tök hülye a géphez, és a kattingatásos módszerrel eljut a szövegszerkesztõig...

Aki kicsit is szeretne egy jobban használható felületet, nagyobb szabadságot az inkább egy linux disztrót telepít!
Milyen elõnyei vannak a linuxnak? Olcsón lehet belõle kihozni olyan szoftvert, ami céleszköznek megfelel. A routerek, ap-k, illetve a hálózati eszközök zöme linuxal van szerelve, és nem windózzal.
A modern divx-dvd lejátszók is linuxot kapnak, nem windózt... netbookok zömén sem véletlen a saját gyártású linux! Sokkal könnyebben kialakítható egy optimális rendszer, mint a windows rendszerekbõl.
Mindegyiknek van létjogosultsága, de például windows-t sosem tennék be irodai gépnek, vagy olyannak ami fontos mûveleteket végez el. Windows játszani jó, illetve multimédiázni... itt szerintem ki is merült. Ami egyetlen nagy fegyver a microsoft kezében, az a többi szoftvergyártóval lefixált támogatás. Egy idõben nem íródtak programok, csak microsoftra, de hála Istennek egyre több a linux kompatibilis szoftver, melyek segítik a linux terjedését. Idõvel remélhetõleg a szoftverek teljes kompatibilitását is elérhetik, feltéve, ha a microsoft is ezt akarja...

[Jahno]

Idézet: Ladis - Dátum: 2009. szept. 24., csütörtök - 16:49

Minõségileg inkább a kínai termékekhez hasonlítanám, míg a linuxot a német, vagy orosz piacra dobott cuccokhoz. A linux sokkal stabilabban mûködik, jól használható, és nem megy tönkre a napi használattól.

Win sem megy tönkre a napi használattól. Cégeimnél azok is stabilak. Meg ilyenek. Meg a kínai cuccok is kurva jók, attól mûködik az internet, meg sok más, elvégre német piacra vagy oroszra egykutya, ugyanúgy a HP-t meg a csicsót gyártják Kínában.