[hvuk]

Idézet: hvuk - Dátum: 2004. szept. 7., kedd - 14:56

Nem igaz, hogy a pipe csökkenése annyi órajel, mint ahány stage-bõl áll? Mert ugye elméletileg minden stage-en belül egy órajelen végez a processzor. Vagy ez nem minden stage-re igaz? Vagy most nagy baromságot mondtam?

Na, közben elmentem meetingre, ami azért jó, mert most nem aludtam, hanem ezen gondolkodtam.   Elõször is hülyeséget írtam itt természetesen, mivel a pipe kiürítésére és újra feltöltésére gondoltam. Viszont pipe latency-t nem találtam az Intel oldalán, õszintén szólva nem tudom mire gondolsz. Az egyes utasításoknak persze van latency-jük, de az egész pipe-ra vonatkozó értéket nem találtam.

Azt is csak most látom, hogy te a latency és a sávszélesség közti különbséget is elmagyaráztad nekem. Ezt azért felesleges volt, mert azt még én is tudtam, hogy mi köztük a különbség.

Viszont azt egyre kevésbé értem, hogy mi köze van annak, hogy milyen hosszú a pipe ahhoz, hogy mennyire profitál az alacsony késleltetésbõl. Mert annak van köze, hogy egy program stream jellegû és emiatt a latency nem befolyásolja igazán a teljesítményét, de ennek csak közvetett kapcsolata van a pipe hosszával. Továbbá az is jól látszik, hogy a streamesítés a legtöbb program esetén (legalábbis játékok esetén) nem igazán válik be, nem használják azt (vagy igen, de kicsi a hatékonyság) erre a legjobb példa a Doom 3.

Ha Rive erre (a streamesített programokra) gondolt amikor azt mondta, hogy hosszú pipe esetén nem számít a latency, akkor bizony csak az alkalmazások egy szûk tartománya esetén (kódoló/dekódoló progik, tömörítõk és profi 3D cuccok) van igaza, a legfontosabb desktop teljesítmény szegmensben, a játékok piacán nincs. Márpedig ha a desktop piacon valakinek gyors gépre van szüksége és emiatt áldoz rá, akkor az a legtöbbször a játékok miatt teszi, nem pedig a fentiek miatt. Már persze ahol a teljesítmény számít és nem azért kell 3 GHz-es processzor, mert a vállalat policy-je ilyet rendel a beosztáshoz.

Szerkesztette: hvuk 2004. 09. 07. 16:48 -kor

[hvuk]

Na, utolsó esszém a témában. Ha jól sejtem, akkor egy stream jellegû alkalmazás az alábbiak szerint mûködik:
- Beolvas egy cache line-t a memóriából.
- Elkezd dolgozni rajta, közben a processzor olvassa a következõ cache line-t.
- Amikor végzett vele, akkor rátér a beolvasott újabb cache line-ra (és közben persze valamikor visszaírja a memóriába a cache tartalmát)

Nyilván az a kérdés, hogy a következõ line megjön-e idõben? Meg az is (és errõl fogalmam sincs), hogy miközben tölti be az elõzõ cache line-t, közben kérheti-e már a következõ tartalmát (lecsökkentve ezzel a latencyt). Ha nem, és a cache line feldolgozása után még nincs bent a következõ line, akkor a latency csökkentése nyilván gyorsítja a mûködést. Persze csak minimális mértékben.

A gond az, hogy a játékok a jelek szerint nem streamesíthetõek. Ekkor viszont a latency csökkenése igenis jelentõsen gyorsítja a programokat. Kivéve persze, ha a ciklusok és az adatok beleférnek a cache-be. De erre a több, mint 512 MByte memóriát kívánó Doom 3 esetén kevés az esély.

[Kuroimaho]

Itanium + gaming, this gets interesting 

[alvaro]

Idézet: Kuroimaho - Dátum: 2004. szept. 7., kedd - 18:52

Itanium + gaming, this gets interesting 

azert a jatekok mellett eleg sok mas is lehet, ami nem streamesitheto trivialisan

[Rive]

Idézet: hvuk - Dátum: 2004. szept. 7., kedd - 14:56

Nem igaz, hogy a pipe csökkenése annyi órajel, mint ahány stage-bõl áll? Mert ugye elméletileg minden stage-en belül egy órajelen végez a processzor. Vagy ez nem minden stage-re igaz? Vagy most nagy baromságot mondtam?

Igen, baromságot mondtál. A többire meg: már nem egyszer le lett írva itt a szekcióban minden, amit most kérdezel. Én meg már nagyon-nagyon meguntam, hogy bár nem tanulsz, az agyszüleményeidet ugyanolyan lelkesedéssel adod elõ ezredszerre is, amit aztán ezeregyedszerre is ki kellene javítani.

Idézet

Nyilván az a kérdés, hogy a következõ line megjön-e idõben? Meg az is (és errõl fogalmam sincs), hogy miközben tölti be az elõzõ cache line-t, közben kérheti-e már a következõ tartalmát (lecsökkentve ezzel a latencyt). Ha nem, és a cache line feldolgozása után még nincs bent a következõ line, akkor a latency csökkentése nyilván gyorsítja a mûködést. Persze csak minimális mértékben.

A valódi kérdés az, hogy kiszámítható-e idõben a következõ cacheline helye. Egy minimális késleltetés pedig az OS overhead/cache trashing miatt elkerülhetetlen, de ez nem azt jelenti, hogy pl. egy WS-alkalmazáson -a Q3 nem ilyen - bármit is dobna a netburstba beheggesztett IMC.

Idézet

Viszont azt egyre kevésbé értem, hogy mi köze van annak, hogy milyen hosszú a pipe ahhoz, hogy mennyire profitál az alacsony késleltetésbõl. Mert annak van köze, hogy egy program stream jellegû és emiatt a latency nem befolyásolja igazán a teljesítményét, de ennek csak közvetett kapcsolata van a pipe hosszával. Továbbá az is jól látszik, hogy a streamesítés a legtöbb program esetén (legalábbis játékok esetén) nem igazán válik be, nem használják azt (vagy igen, de kicsi a hatékonyság) erre a legjobb példa a Doom 3.

A pipe length nem azonos a pipe-ben töltött órajelek számával. Az utóbbi az, ami igazán számít. Ehhez jön, hogy ha hosszú a pipe, akkor elegendõ utasítással dolgozik ahhoz, hogy a buszt kitömjék a HW prefetch és load/writeback ciklusok. Hacsak pl. nem IO intenzív, vagy nincs tele olyan logikai döntéssorozatokkal, amik miatt a HW-prefetch csak szemetelni jó. Vagy nem ugrál ezer pici kódrészlet között, aminek a felét csak egyszer használja, ám bõven kilógnak az ICache-ból. Meg még ezer dolog, ami a WS-kategóriában tipikusan _nem_ jelentkezik.

Idézet

Ha Rive erre (a streamesített programokra) gondolt amikor azt mondta, hogy hosszú pipe esetén nem számít a latency, akkor bizony csak az alkalmazások egy szûk tartománya esetén (kódoló/dekódoló progik, tömörítõk és profi 3D cuccok) van igaza, a legfontosabb desktop teljesítmény szegmensben, a játékok piacán nincs. Márpedig ha a desktop piacon valakinek gyors gépre van szüksége és emiatt áldoz rá, akkor az a legtöbbször a játékok miatt teszi, nem pedig a fentiek miatt. Már persze ahol a teljesítmény számít és nem azért kell 3 GHz-es processzor, mert a vállalat policy-je ilyet rendel a beosztáshoz.

Igeeeeennnnn! Már megint kedved szerint ugrálsz a kategóriák között! Nincs is annál nagyobb élmény, ugye?
Azért nem baj, ha mindig röhögök egy öblöset, amikor a desktop elõkerül a Xeon, az Itanium meg a sokprocis Opteronok között? Ja, amúgy meg hányni lenne kedvem ettõl

[hvuk]

Idézet: Kuroimaho - Dátum: 2004. szept. 7., kedd - 18:52

Itanium + gaming, this gets interesting 

Nem az Itaniumról beszélgettünk. De igazad van, az utóbbi jó néhány hozzászólás elég offtopic lett, csináltam neki egy külön topicot. Folytassuk ott a beszélgetést!

U.i. Rive hozzászólására is ott válaszolok.

[Rive]

Idézet

Még egy, az értelmesebbeknek

Lássuk hát azt az ominózus tesztet, amire Hvuk oly szeretettel hivatkozik

X-bit labs

A forrás megfelelõ a desktop-piac gamer szekciójában. Más területre vonatkozóan gyakorlatuk, hitelességük nem ismert. A tesztelt rendszerek elég jól felölelik a majd' egy évvel ezelõtti top P4 rendszereket.

A második gond, ugyebár, maga a cachemem. Aminek a bizonytalansága elég magas a mért adatok szerint -> mindenféle számokon alapuló interpoláció szamárság.

A szintetikus ba+markokat eleve ki lehet hagyni. Érdektelenek. Ami marad:
WinRAR - késleltetésfüggõ
MPEG-4 - nem meghatározó a késleltetés
Cinema4D - mindegyik tojik a késleltetésre
Q3 - késleltetésfüggõ
UT - késleltetésfüggõ
SSam - mérsékelten késleltetésfüggõ
A többi saláta. Ezek közül a Q3 motorja már rég nem releváns a jövõre vonatkozóan. Az UT és a SSam szoftverhátterét nem ismerem, de valahonnan gyanakszom a kibocsátásuk idõpontjainak sorrendjére...
A WS+ -piac tekintetében (Itanium2-topik!) azonban az összes játék eleve irreleváns: ami marad, az a WinRAR, MPEG-4, Cinema4D. Három teszt. Amibõl kettõben nem meghatározó a késleltetés.

Érdekes kérdés, hogy a tesztek során hányszor futtatták az egyes programokat. Igényes teszt esetén legalább megemlíteni illik, hogy a runtime/fps/miegyébb több futás alatt is stabil.

Lássuk magukat a programokat, illetve a viselkedésükbõl levonható következtetések relevanciáját egy IMC&LongPipe jellegû architektúrára vonatkozóan!

A teljesítményigényes programok moduljait egy-egy architektúrán elérhetõ maximális teljesítmény érdekében architektúra-specifikusan optimalizálják. Az optimalizáció során az architektúra jellemzõinek megfelelõ utasításkészletet, primitíveket használ a fordító. A legtöbb esetben profiling-alapú fordítás történik, tehát egy - vagy több - futás alapján gyûjtött információk segítségével egy második - sokadik - fordítási ciklusban a fordító az utasítások átrendezésével - esetenként talán a primitívek cseréjével is - növeli a kód hatékonyságát.
Ez természetesen azt is jelenti, hogy egy-egy prefetch helyét a fordító adott kód esetén a memória-alrendszer és a pipeline komplex viselkedésének megfelelõen határozza meg. Ebbõl fakadóan egyáltalán nem extrapolálható automatikusan egy LongPipe architektúra eltérõ késleltetések hatására mutatott viselkedése egy IMC&LongPipe architektúrára, hiszen a futtatott kód a piaci felhasználás során más és más lenne.
Ekkora architekturális eltérések esetén az programok esetén mutatott bottleneck helye és mértéke az, ami döntõ a teljesítmény szempontjából. Ez itt maga a LongPipe, az órajel, valamint az alárakott elégtelen L1DCache. Csak olyan programok esetén várható erõteljes változás az IMC bevezetésével, ahol nem ezek a tényezõk a meghatározóak. A maradék programok közül a WinRAR az egyetlen, ahol nem az órajel a szõk keresztmetszet. Annak a programnak a viselkedése azonban jól ismert: ha a tömörítéshez használt könyvtár befér a gyorsítótárba, szárnyakat kap. Ha nem, késleltetésfüggõ. A másik két program esetén az órajel a korlát, meghatározó változás tehát nem várható.

Az is fontos, hogy a programok tulajdonságai milyen irányban változnak a közeljövõben. A jelenleg észlelhetõ trendek alapján eltérõen viselkedõ programcsoportokra külön vizsgálandó a várható változás és az esetleges IMC szerepe.
A WinRAR fejlõdése ebbõl a szempontból befejezettnek tekinthetõ: a tömörítés metódusa miatt folyamatosan nagy adatmennyiséget használ a processzor, ráadásul ennek az adatmennyiségnek a használati módja elõre nem kiszámítható.
A másik két program már ma is erõteljesen optimalizált: bár további mérsékelt fejlõdés valószínû, döntõ változások már nem várhatóak.

Összesítve: a WinRAR esetében az eredmények alapján csak a gyorsítótár méretének függvényében tehetõ becslés. A másik két program nem mutat olyan tulajdonságokat, amik alapján meghatározó változás lenne valószínûsíthetõ az IMC bevezetésétõl.


A gamer-piachoz meg semmi közöm az Itanium-topik kapcsán.

[Vajonész]

Na, hogy valami érdemi dolog is legyen ma.

[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

[hvuk]

Én egy szép ingyennet logót látok. Az eredeti helyre elmenve azért persze megnézhetõ. A Power5 ellen azért ez szerintem kevés lesz.

[Vajonész]

Idézet: hvuk - Dátum: 2004. szept. 8., szerda - 13:00

Én egy szép ingyennet logót látok. Az eredeti helyre elmenve azért persze megnézhetõ. A Power5 ellen azért ez szerintem kevés lesz.

Nem állt szándékomban reklámozni.
Nyomj egy refresh nekem attól megjavult.
Amúgy a relatív teljesítmény arányok:
enterprise/integer/technical (McKinley = 1.0)
Madison 6M 1.4 / 1.7 / 1.5
Madison 9M 1.6 / 2.0 / 1.7
"Montecito" 2.8 / 2.3 / 1.9

Majd meglátjuk, hogy mire lesz elég
Jelenleg a SPECint_rate2000 és SPECfp_rate2000 alapján a Power5 több mint 2x gyorsabb, mint a Madison 6M.

És itt a teljes anyag: Montecito
A másik topikba ott a u/p.

Szerkesztette: Vajonész 2004. 09. 09. 08:02 -kor

[special]

Hmmm...mondjuk az sem egyértelmû számomra, hogy ezek most MP "throughput" eredmények, vagy csak execution. Az enterprise alapján elõbbinek kellene lennie, a többi azonban elég sovány lenne, inkább hihetetlen a két mag + SMT, a nagyobb cache, magasabb órajel alapján. Ha ezek nem single thread eredmények, akkor igencsak várakozások alatt fog teljesíteni a Montecito. Ennek oka a buszrendszer lehetne(?).

Szerkesztette: special 2004. 09. 10. 08:39 -kor

[hvuk]

Hát ha már az Intel fejesek is ezt mondják, akkor ott tényleg gáz van! The Chip Race Is On Between Intel, IBM - az eWeek cikke.

Idézet

Abhi Talwalkar, vice president of Intel's Enterprise Platforms Group, in Santa Clara, Calif., said in the future only IBM's Power5 architecture and Intel's family of processors will be battling for OEM sockets. Talwalkar also admitted in a question-and-answer session earlier in the day that Intel's Itanium sales have not met "aggressive" internal sales forecasts.
...
Talwalkar also said Tuesday that the company has not been happy with Itanium sales, although he quickly qualified the statement. In a Q&A session, Talwalkar was asked if the Itanium should be considered a failure. Although he said it is not a failure, he added: "Are we meeting system-level goals for this year? No, not at the aggressive levels that we set."

The company, however, is satisfied with the "types" of customers that have chosen to buy the Itanium processor, Talwalkar said.

Kiemelések tõlem. Mókás, hogy a vásárlók típusával elégedettek. Biztos arra gondolt, hogy dögösek a hostess lányok.

További érdekesség, hogy a Sunt nem tekinti az Intel az Itanium és a Power5 vetélytársának.

Idézet

Sun Microsystems Inc. isn't even a contender in the race, he said. "Most of you watching Sun will appreciate where Sun is going from a long-term standpoint," Talwalkar said, apparently referring to Sun's collaboration with Fujitsu Ltd. on the future development of the SPARC processor.

Amire persze a Sun is reagált:

Idézet

"According to analyst market share numbers, SPARC out shipped Itanium by over 10 times last quarter," said Sabrina Guttman. "Reality is that Intel is struggling to keep Itanium alive with no viable long-term roadmap and lackluster ISV support. Sun, on the other hand, has one of the strongest ecosystems in the industry and is firmly committed to delivering value to our customers through innovation with Solaris on SPARC."

Szerkesztette: hvuk 2004. 09. 10. 10:59 -kor

[hvuk]

Ez az Itanium saga egyre jobban hasonlít egy Monty Python darabra.

Van ez a hír, amely a Sun oldalán közölt infón alapul. A lényeg, hogy a Gartner szerint az Opteronokból kiszállított mennyiség az idei év 2. negyedévében 10x-esen meghaladta az Itanium kiszállításokat. Ebben nem elsõsorban az az érdekes, hogy 10x-esen meghaladta, hiszen más szegmensben szerepelnek (bár azért ez is sokatmondó), hanem az alábbi számítás.

Az X86 szerver piacon a hírek szerint az Opteron részesedése kb. 6% volt a Q2-ben. Ez nagyon durván 120 ezer processzort jelenthet (100-150 ezer között). Ha ez az adat pontos, és pontos a fenti becslés is, akkor ez 10-15 ezer Itanium eladását jelentette. Az Intel erre az évre 200 ezer Itanium eladását tervezte, ami ezen adat tükrében finoman szólva sem fog sikerülni. Itt érdemes az elõzõ hozzászólásban írtakkal is összevetni. További érdekesség, hogy - feltéve, hogy tavaly óta nem estek vissza az eladások - a tavalyi 100 ezer processzoros kiszállítás is erõsen megkérdõjelezõdik ezen adat fényében.

Persze elképzelhetõ, hogy a Gartner tévedett és a faktor mondjuk csak 5-szörös. Az a gond, hogy még így is vagy 30-40%-al elmaradnak idén a tervezett mennyiségtõl, persze csak ha nem történik valami csoda. De csodák ritkán történnek és egyelõre semmi jele annak, hogy bekövetkezne egy a közeljövõben.

További adalék, hogy az Inquirer szerint kb. 5000 Itanium szervert értesítettek eddig az idei évben.(*) Ha az eddig még mondjuk csak július végét is jelenti, akkor sem fognak idén 10000-nél többet eladni. És ugye ott van a Power5, ami bevált technológia, nem csak önmagával kompatibilis és megeszi tízóraira az Itaniumot. 2004 nem az Itanium éve lesz.

*: Jó, az Inquirer nem a megbízhatóság mintaképe, de ha egybevetjük a Gartner jelentéssel, meg az Intel fejesének fenti kijelentésével, akkor a hihetõsége jelentõsen megnõ.

Szerkesztette: hvuk 2004. 09. 15. 09:40 -kor

[h1ghland3r]

Idézet: hvuk - Dátum: 2004. szept. 15., szerda - 8:38

Ez az Itanium saga egyre jobban hasonlít egy Monty Python darabra.

Van ez a hír, amely a Sun oldalán közölt infón alapul. A lényeg, hogy a Gartner szerint az Opteronokból kiszállított mennyiség az idei év 2. negyedévében 10x-esen meghaladta az Itanium kiszállításokat. Ebben nem elsõsorban az az érdekes, hogy 10x-esen meghaladta, hiszen más szegmensben szerepelnek (bár azért ez is sokatmondó), hanem az alábbi számítás.

Az X86 szerver piacon a hírek szerint az Opteron részesedése kb. 6% volt a Q2-ben. Ez nagyon durván 120 ezer processzort jelenthet (100-150 ezer között). Ha ez az adat pontos, és pontos a fenti becslés is, akkor ez 10-15 ezer Itanium eladását jelentette. Az Intel erre az évre 200 ezer Itanium eladását tervezte, ami ezen adat tükrében finoman szólva sem fog sikerülni. Itt érdemes az elõzõ hozzászólásban írtakkal is összevetni. További érdekesség, hogy - feltéve, hogy tavaly óta nem estek vissza az eladások - a tavalyi 100 ezer processzoros kiszállítás is erõsen megkérdõjelezõdik ezen adat fényében.

Persze elképzelhetõ, hogy a Gartner tévedett és a faktor mondjuk csak 5-szörös. Az a gond, hogy még így is vagy 30-40%-al elmaradnak idén a tervezett mennyiségtõl, persze csak ha nem történik valami csoda. De csodák ritkán történnek és egyelõre semmi jele annak, hogy bekövetkezne egy a közeljövõben.

További adalék, hogy az Inquirer szerint kb. 5000 Itanium szervert értesítettek eddig az idei évben.(*) Ha az eddig még mondjuk csak július végét is jelenti, akkor sem fognak idén 10000-nél többet eladni. És ugye ott van a Power5, ami bevált technológia, nem csak önmagával kompatibilis és megeszi tízóraira az Itaniumot. 2004 nem az Itanium éve lesz.

*: Jó, az Inquirer nem a megbízhatóság mintaképe, de ha egybevetjük a Gartner jelentéssel, meg az Intel fejesének fenti kijelentésével, akkor a hihetõsége jelentõsen megnõ.

Tenyleg gyerekek, van valami az Itaniumban (architekturalis szempontbol kerdem), ami a Power5-hoz kepest eloremutatobb? Sajnos nem ismerem az uj Power5 viselt dolgait, bar papiron jol mutatnak a speckok.

h1ghland3r

[special]

Idézet: hvuk - Dátum: 2004. szept. 15., szerda - 10:38

Ez az Itanium saga egyre jobban hasonlít egy Monty Python darabra.

Van ez a hír, amely a Sun oldalán közölt infón alapul. A lényeg, hogy a Gartner szerint az Opteronokból kiszállított mennyiség az idei év 2. negyedévében 10x-esen meghaladta az Itanium kiszállításokat. Ebben nem elsõsorban az az érdekes, hogy 10x-esen meghaladta, hiszen más szegmensben szerepelnek (bár azért ez is sokatmondó), hanem az alábbi számítás.

Az X86 szerver piacon a hírek szerint az Opteron részesedése kb. 6% volt a Q2-ben. Ez nagyon durván 120 ezer processzort jelenthet (100-150 ezer között). Ha ez az adat pontos, és pontos a fenti becslés is, akkor ez 10-15 ezer Itanium eladását jelentette. Az Intel erre az évre 200 ezer Itanium eladását tervezte, ami ezen adat tükrében finoman szólva sem fog sikerülni. Itt érdemes az elõzõ hozzászólásban írtakkal is összevetni. További érdekesség, hogy - feltéve, hogy tavaly óta nem estek vissza az eladások - a tavalyi 100 ezer processzoros kiszállítás is erõsen megkérdõjelezõdik ezen adat fényében.

Persze elképzelhetõ, hogy a Gartner tévedett és a faktor mondjuk csak 5-szörös. Az a gond, hogy még így is vagy 30-40%-al elmaradnak idén a tervezett mennyiségtõl, persze csak ha nem történik valami csoda. De csodák ritkán történnek és egyelõre semmi jele annak, hogy bekövetkezne egy a közeljövõben.

További adalék, hogy az Inquirer szerint kb. 5000 Itanium szervert értesítettek eddig az idei évben.(*) Ha az eddig még mondjuk csak július végét is jelenti, akkor sem fognak idén 10000-nél többet eladni. És ugye ott van a Power5, ami bevált technológia, nem csak önmagával kompatibilis és megeszi tízóraira az Itaniumot. 2004 nem az Itanium éve lesz.

*: Jó, az Inquirer nem a megbízhatóság mintaképe, de ha egybevetjük a Gartner jelentéssel, meg az Intel fejesének fenti kijelentésével, akkor a hihetõsége jelentõsen megnõ.

Annak fényében, hogy Q104 6281 darab Itanium 2 szervert szállítottak le, elég fura lenne az 5000 szerver fél éve alatt. A tízszeres Opteron-fölény valószínûleg a leszálílított gépek számában keresendõ, ami az Itaniumra nézve hízelgõ 8 ezer darab körüli lenne. 

A 120 ezer Opteron is kevés, legalábbis ha helyesen értelmezem az IDC-t: 80+ ezer Opteron-szerverrõl beszélünk Q2-ben.

[hvuk]

Idézet: special - Dátum: 2004. szept. 15., szerda - 14:09

Annak fényében, hogy Q104 6281 darab Itanium 2 szervert szállítottak le, elég fura lenne az 5000 szerver fél éve alatt.

Ez az Inquirer infója, megbízhatóságát nem tudom garantálni. A 6281 db Itanium szervert honnan vetted? Csak azért, mert ugye szerverenként átlagosan 6 procival nyugodtan számolhatunk, ami 37 ezer processzort jelent az elsõ negyedévben, így viszont a 200 ezer eladott Itanium processzor teljesen reális. De az Inteles csávó szerint nem úgy alakulnak az Itanium eladások, mint ahogy azt tervezték, ergo csak 3 lehetõség maradt:
1. nagyon nem reális a min. átlagosan 6 processzor szerverenként
2. azóta brutálisan visszaestek az eladások
3. téves infó a 6281 szerver elsõ negyedévben
+1. Hazudott az Inteles csóka és mégis megfelelelnek a 200 ezres várakozásnak az Itanium eladások

Én ebbõl a 3.-ra tippelnék.

Idézet

A tízszeres Opteron-fölény valószínûleg a leszálílított gépek számában keresendõ, ami az Itaniumra nézve hízelgõ 8 ezer darab körüli lenne. 

Szerintem a szöveg egyértelmûen processzorra vonatkozott.

Idézet

A 120 ezer Opteron is kevés, legalábbis ha helyesen értelmezem az IDC-t: 80+ ezer Opteron-szerverrõl beszélünk Q2-ben.

A 120 ezer Opteron a saját becslésem, ami éppen az általad írt 80+ ezer szerveren alapul. Szvsz. az Opteronok döntõ többsége 2 processzoros rendszerben kelt el, kisebb része 4 procisban és legkisebb része egy processzorosban. Viszont nyilván egy csomó gépben nem volt installálva az összes pocesszor, ezért számoltam másfél procival szerverenként. A pontos szám valahol 100 és 150 ezer között lehet, talán közelebb a 150-hez.

[hvuk]

Amúgy azt is el tudom képzelni, hogy erõsen visszaestek az eladások. Vélhetõleg elég kevesen kívánják meg a Power5 piacra kerülése óta az Itaniumokat.

[special]

Namost a 6281 Itanium szerver IDC adat. Ha nem fogadod el, akkor kérlek a 81 ezer Opteron szervert se fogadd el, mert szintén IDC adat. Egy gyártói PR szöveg pedig nem lehet egyértelmû. Szándékos csúsztatás, úgy, hogy nem hazudnak.

Idézet

According to industry analyst Gartner, AMD Opteron outshipped Itanium by a factor of 10 in Q2 2004...

Ebbe simán belefér az, hogy szerverekrõl beszél. De legyen igazad. Ha tízszeresen meghaladta a processzorok száma. Ez tényleg nagyon kevés lenne.

[hvuk]

Azt azért nem hiszem, hogy az Intel szándékosan lefelé torzítaná az eladási adatokat, azaz olyat jelentene ki, hogy "Elmarad a várakozásainktól" amikor igazából nem maradnak el. Szvsz soha nem torzítanak lefele, inkább csak felfelé. Ugyan mit nyernének vele?

Mindenestre furcsa, hogy egymástól függetlenül két olyan hír (Inteles ember nyilatkozata és a 10x-es szorzó) is napvilágot látott, ami szerint az Itanium eladások nem alakulnak megfelelõen. Szerintem már csak a várakozásoktól történõ elmaradás mértéke a kérdés.

Érdekes, hogy az IDC adata az elsõ negyedévrõl szól nem pedig a másodikról. Elméletileg elképzelhetõ, hogy csak 10-15 ezer Itaniumot szállítottak ki a második negyedévben. Persze az 5000 szerver jóslatán ez sem segít.

Tényleg, az Opteronok eladási adataira a 80 ezres eladás tükrében vonatkozó becslésem mennyire pontos szerinted (a 1.5 processzor/szerverre gondolok). És az Itaniumra vonatkozó 6 proci/szerver becslés?

Szerkesztette: hvuk 2004. 09. 15. 14:42 -kor

[special]

Halvány fogalmam sincs. Én úgy gondolnám hogy az Opteroné kettõ-három között van átlagban, Itanium esetében pedig tudja a jó élet, tíz körülire tippelném, fõként a kevés nagy ügylet miatt.

Szerkesztette: special 2004. 09. 15. 14:54 -kor