[Bird-Of-Prey]

természetesen a terveknél erre is gondolnak. azonban a robbanóanyagot, amelyeket a z épületek bontásánál használnak arra terveszték, hogy nagyon rövid idõ alatt koncentrált lökéshullámot hozzanak létre, irányíthatóan, legkevesebb hõhatással. ezeket a bontási szakemeberek statikai számításokra alapozva helyezik el az épület különbözõ pontjain. ezeket a gyujtószerkezeteket tízezred másodperc pontossággal kell mûködésbe hozni a megfelelõ sorrenben ahhoz hogy ilyen "végeredményt" kapjunk.

egy "random" -,ert ugye a cél az volt hogy eltalálja.. eltalálta..- célba csapódó repülõ kerozintartály detonációja, hogyan lenne képes ilyen mérnöki pontosságú feladat végrehajtására?

vagy a kerozin hatására megolvadt tartóidomok amikor felmondták a szolgálatot, és az alsó emeletekre engedték a felsõ emeletek súlyát ezredmásodperc pontossággal repedtek meg, majd robbantak szét és ugyailyen óramû pontossággal szakadtak szét az épület egyes helyein más hõhatást elszenvedett acélbeton födémek?

[gxa]

Idézet: Bird-Of-Prey - Dátum: 2006. ápr. 30., vasárnap - 12:34

természetesen a terveknél erre is gondolnak. azonban a robbanóanyagot, amelyeket a z épületek bontásánál használnak arra terveszték, hogy nagyon rövid idõ alatt koncentrált lökéshullámot hozzanak létre, irányíthatóan, legkevesebb hõhatással. ezeket a bontási szakemeberek statikai számításokra alapozva helyezik el az épület különbözõ pontjain. ezeket a gyujtószerkezeteket tízezred másodperc pontossággal kell mûködésbe hozni a megfelelõ sorrenben ahhoz hogy ilyen "végeredményt" kapjunk.

egy "random" -,ert ugye a cél az volt hogy eltalálja.. eltalálta..- célba csapódó repülõ kerozintartály detonációja, hogyan lenne képes ilyen mérnöki pontosságú feladat végrehajtására?

vagy a kerozin hatására megolvadt tartóidomok amikor felmondták a szolgálatot, és az alsó emeletekre engedték a felsõ emeletek súlyát ezredmásodperc pontossággal repedtek meg, majd robbantak szét és ugyailyen óramû pontossággal szakadtak szét az épület egyes helyein más hõhatást elszenvedett acélbeton födémek?

Ha megnézed a felvételeket, akkor látod, hogy szimmetrikusan esett össze az épület. Nyilván nem annyira pontosan, mint egy tervezett robbantás során, de az biztos, hogy itt századmásodperc nagyságrendû késésekrõl beszélünk. Kockázz ki nyugodtan egy felvételt, én megtettem már korábban.

[Bird-Of-Prey]

ezzel az én állításomat támasztod alá -.- -?-

[nyunyu]

Idézet: Bird-Of-Prey - Dátum: 2006. ápr. 30., vasárnap - 12:34

vagy a kerozin hatására megolvadt tartóidomok amikor felmondták a szolgálatot, és az alsó emeletekre engedték a felsõ emeletek súlyát ezredmásodperc pontossággal repedtek meg, majd robbantak szét és ugyailyen óramû pontossággal szakadtak szét az épület egyes helyein más hõhatást elszenvedett acélbeton födémek?

A fo teherviselo vaz az epulet belsejeben van, e kore epitettek a szinteket.

Emiatt nem lett volna gond, hogy kiharapta a repulo az epulet sarkat.

Viszont ahogy megolvadt a vaz, es razuhant az alatta levo szintre, az rantotta volna magaval a sajat szintjet lefele, de az fennakadt az epulet sarkaiban elhelyezett segedtartokon, igy a szint csak BEFELE tudott csuklani, pont az eggyel lejjebb szintre, stb.

Emiatt omlott ossze fuggolegesen.

Tervezesi sajatossag...

Vagy nem szoktad nezni a robbantasi szakertos dokufilmeket az NGC/Discovery valamelyiken?
Mindig az elsonek elszakado tartoszerkezet iranyaba csuklik ossze az epulet.

Szerkesztette: nyunyu 2006. 04. 30. 12:02 -kor

[Lipton]

Idézet: nyunyu - Dátum: 2006. ápr. 30., vasárnap - 10:32

NGC Seconds From Disaster sorozataban volt errol egy dokufilm, abban mutattak egy Pentagontol nem messze levo biztonsagi kamera kepet, ami rogzitette, ahogy eppen beleszall a gep az epuletbe.

Egyebkent a gep orra mar az epulet elott a foldbe furodott, es a szarnyai letortek, ahogy a falba ert, emiatt nem olyan szeles a res, mint a szarnyfesztav.

Én is láttam valahol egy összeállítást. Ott leginkább arra koncentráltak, hogy valami keresztben teljesen átfúrta az egész épületet, a legutolsó betonfalat is átütötte. Ott azt mondták, hogy képtelenség, hogy egy gép bármely alkatrésze átvigye így keresztbe az egész épületet, az összes falat.
Azt hiszem ezen a képen pont ez a lyuk van.



A másik ami tényleg nagyon furcsa, hogy egyáltalán egy utasszállító olyan közel tudott menni. A pentegont elég sok radarrendszer figyelheti, rakétarendszer védi. Egy nagy, lassú utasszállítót nem vettek volna észre, és nem lõtték volna ki?
Barátnõmék cégénél volt olyan, hogy a pilóták valamiért nem válaszoltak a toronynak a rádión. Ugy vették észre, hogy nem válaszoltak, hogy egyszercsak ott volt a gép közvetlen közelépeben 1-2 vadászgép, akik szinte átintegettek, hogy mi van. A radaron azért nem látták a vadászgépeket, mert a sima utaszállítók radarjába be van valami építve, hogy ne mutassa õket.
Ezek után elképzelhetetlenne tartom, hogy a világ egyik legjobban õrzött épületéhez csak úgy odarepülnek.

-----

Nem tartozik szorosan ide, de pl azt se értem, hogy hivatalosan miért is támadták meg Irakot. Pár évvel azelõtt még fegyereket adtak nekik és Szaddám barát volt.

Szerkesztette: Lipton 2006. 04. 30. 12:48 -kor

[Warton]

Idézet: Lipton - Dátum: 2006. ápr. 30., vasárnap - 13:36

Nem tartozik szorosan ide, de pl azt se értem, hogy hivatalosan miért is támadták meg Irakot. Pár évvel azelõtt még fegyereket adtak nekik és Szaddám barát volt.

Hivatalosan szerintem a weapon of mass destruction miatt támadták meg!
Iránt meg az urándúsítás miatt fogják, kivéve, ha Irán kifejleszti a maga atombombáját, mert akkor már nem fognak vele packázni.

[Mumia]

Idézet: nyunyu - Dátum: 2006. ápr. 30., vasárnap - 11:32

NGC Seconds From Disaster sorozataban volt errol egy dokufilm, abban mutattak egy Pentagontol nem messze levo biztonsagi kamera kepet, ami rogzitette, ahogy eppen beleszall a gep az epuletbe.

Egyebkent a gep orra mar az epulet elott a foldbe furodott, es a szarnyai letortek, ahogy a falba ert, emiatt nem olyan szeles a res, mint a szarnyfesztav.

Látam azt a filmet, valami paca volt azon a biztonsági kamerán, én repülõt nem láttam rajta. De mindenki azt hisz, amit akar, meg amit elhitetnek vele, de ami számít az a valóság.

[Mumia]

Idézet: Warton - Dátum: 2006. ápr. 30., vasárnap - 14:07

Hivatalosan szerintem a weapon of mass destruction miatt támadták meg!
Iránt meg az urándúsítás miatt fogják, kivéve, ha Irán kifejleszti a maga atombombáját, mert akkor már nem fognak vele packázni.

Irakkal kapcsolatban egy kis gondolatébresztõ.

Irak megtámadásához semmi köze nem volt a tömegpusztító fegyvereknek. Az USA régen megbizonyosodott róla, hogy Saddam összes ilyen tömegpuszító fegyverétõl megszabadult már, amit az ENSZ ellenõrök nem találtak meg a 90-es években. Ez csak az ürügy volt.

De nem is az olaj volt a fõ motiváció az invázióhoz az csak egy velejáró haszon.

Az egész invázió célja a neokonzervatívok fantáziavilágának a létrehozása volt. Hogy olyanná formálják a közel keletet, ami megfelel az USA és Izrael szájaízének. Ahelyett, hogy a politikájukon változtatnának, ami kiváltja a dühöt, ami a terrorizmust táplálja, úgy gondolták, inkább megváltoztatják a közel keletet.

Ezt az egészet így képzelték el: Ha eltávolítjuk Husszeint, akkor az irakiak megváltóként, és felszabadítóként üdvözlik majd az amerikaiakat, és irakból egycsapásra virágzó demokrácia lesz. És mivel amerika és izrael is formailag demokrácia, ezért irak rögtön usa és izraelpárti lesz, hiszen demokráciák nem háborúznak egymással. Az iraki páldán felbuzdulva pedig a többi arab ország is megdönti a diktatorikus hatalmat (esetleg egy kis usa segítséggel) és irak példáját követve õk is szivéjesen üdvözlik majd az USA-Izraeli hegemóniát.

A neokonzervatívok ezt az egész teóriát a saját tudatlanságukra alapozták. Nem ismerték az iraki helyzetet, és azt sem tudták, hogy az irakiak nagy része amerikát okolja az öbölháború óta tartó szenvedésükért. És hogy megszállóként fogják kezelni az ameriaki katonákat. És hogy irak belsõ megosztottsága nem demokráciához, hanem hosszas polgárháborúhoz fog vezetni.

A tudatlanságuk része volt az is, hogy még azt sem tudják hogyan jönnek létre a demokráciák. A demokráciát sem lehet fegyverrel terjeszteni, ahogy a kereszténységet próbálták a középkorban.

Az is hibás gondolkodás ha azt hisszük, hogy a demokráciák eredendõen amerikapártiak. Mégis mit hittek ha demokratikus választás lennne irakban ki nyerne? Iszlám milicisták. Ez történt algériában is 1991-ben. Aholis a hadsereg megsemmisítette a választás eredményét és polgárháború tört ki. Ilyen körülmények között még veszélyesebb lenne a közel kelet az usa de fõképp izrael számára, mint a korrupt rezsimekkel akik egyébként irányítják.

A terrorizmus legyõzésének egyetlen módja ha az igazságtalanságokat számolják fel, amik motiválják. Ha izrael nem úgy kezelné a palesztínokat ahogy, és az USA a saját dolgával törõdne, ahelyett hogy katonai világuralomra tör.

Egyelõre ennyi egy másik fórumból idéztem. Ez a szöveg közvetlenül irak megtámadása után íródott. És itt ninsc vége, csak én fáradtam el a fordításban Mielõtt valaki kérné, hogy adjak linket nem tudok, mert a fórum évekkel ezelõtt megszûnt.

[FakeJack]

Némileg elfugult "gondolatébresztõ".

[snakekiller]

Egyrészt, másrészt több olyan állítás található benne amihez illene vmilyen forrást adni.

Szerkesztette: snakekiller 2006. 04. 30. 15:17 -kor

[gxa]

Idézet: Lipton - Dátum: 2006. ápr. 30., vasárnap - 13:36

A másik ami tényleg nagyon furcsa, hogy egyáltalán egy utasszállító olyan közel tudott menni. A pentegont elég sok radarrendszer figyelheti, rakétarendszer védi.

Errõl valaki mondjon már valami részletesebb infót, mert mindenhol ezt olvasom, de egyáltalán nem találtam semmit.

Idézet

Ezek után elképzelhetetlenne tartom, hogy a világ egyik legjobban õrzött épületéhez csak úgy odarepülnek.

lásd egyik korábbi hozzászólásom. Egyáltalán nem volt komolyan õrzött.

Idézet

Nem tartozik szorosan ide, de pl azt se értem, hogy hivatalosan miért is támadták meg Irakot. Pár évvel azelõtt még fegyereket adtak nekik és Szaddám barát volt.

Változnak az idõk, a szövetségi rendszerek...

[HavocS]

Bárhogy is volt, a Pentagonba biztos nem utasszállító zuhant, hiszen olyan részeket találtak ott, amik nincsenek benne, viszont másban vannak, és olyanokat nem, amiket találni kellett volna (lásd soksok tonnás titánium hajtómû).

A másik dolog, ami kicsit b..a a csõröm, az a "pusztában" lezuhant gép. Errõl mi a véleményetek? Semmi hulla, semmi külsérelem, csak egy lyuk, meg benne roncsok. Elég hihetetlen...

[HavocS]

Ja igen. Láttátok a Bowling for Columbine (Kóla, Puska, Sültkrumpli) c. dokumentumfilmet? A Columbine középiskolában történt mészárlás okait, és a szabad fegyverviselést tárgyalja. Remek film, ha jól tudom, Oscar díjas is.

[iljicSke]

Idézet: nyunyu - Dátum: 2006. ápr. 30., vasárnap - 10:43

Allitolag azzal meg nem lett volna gond, hogy a torony elet eltalalo repulo kivitte az acelszerkezet negyedet, mert a maradek 3/4-et elbirta a felette levo emeletek sulyat, viszont az orakon at hevesen ego tobbtizezer liter kerozinbol szarmazo ho miatt meglagyult a maradek acelszerkezet, es eltorott, igy a felsobb emeletek razuhantak a lentebbiekre.

A kerozin nem ég olyan magas hõfokon hogy az acélszerkezet feladja.

Szerkesztette: iljicSke 2006. 04. 30. 15:50 -kor

[gxa]

Idézet: iljicSke - Dátum: 2006. ápr. 30., vasárnap - 16:49

A kerozin nem ég olyan magas hõfokon hogy az acélszerkezet feladja.

Jet Fuel
A lobbanáspont jellemzõen >425°C, és ez már egy rugalmasabb fajta acél lágyulási pontja felett van.

[gxa]

Idézet: HavocS - Dátum: 2006. ápr. 30., vasárnap - 16:35

Bárhogy is volt, a Pentagonba biztos nem utasszállító zuhant, hiszen olyan részeket találtak ott, amik nincsenek benne, viszont másban vannak, és olyanokat nem, amiket találni kellett volna (lásd soksok tonnás titánium hajtómû).

A másik dolog, ami kicsit b..a a csõröm, az a "pusztában" lezuhant gép. Errõl mi a véleményetek? Semmi hulla, semmi külsérelem, csak egy lyuk, meg benne roncsok. Elég hihetetlen...

Linkek vagy képek esetleg?

[iljicSke]

Idézet: gxa - Dátum: 2006. ápr. 30., vasárnap - 16:00

Jet Fuel
A lobbanáspont jellemzõen >425°C, és ez már egy rugalmasabb fajta acél lágyulási pontja felett van.

Igaz, ha nem tudjuk, hogy milyen ötvözetet használtak az épületekben akkor ez oda-vissza lehet igaz vagy hamis.

[Lipton]

Idézet: gxa - Dátum: 2006. ápr. 30., vasárnap - 15:27

Errõl valaki mondjon már valami részletesebb infót, mert mindenhol ezt olvasom, de egyáltalán nem találtam semmit.

lásd egyik korábbi hozzászólásom. Egyáltalán nem volt komolyan õrzött.

Változnak az idõk, a szövetségi rendszerek...

Dokumentumfilmben hallottam, hogy külön rakétra és radarrendszere van, de ez mér régebben volt, nem emlészem a címre.

Nem is pontosan az õzés, hanem maga a légiforgalom egy eléggé ellenõrzött dolog. Barátnõm ahol dolgozik, csak kis 50 fõs gépek vannak, sima utaszállítás. Ahogy nem válaszoltak már küldték is a vadászgépeket. Ha egy nagy utasszállító letér a megadott útvonalról, akkor azt a légiforgalmi irányítással meg kell beszélnie. Õk adják meg a pontos adatokat, hogy merre menjen. Nem hiszem, hogy engedélyezték volna azt az útvonalat, valószínûleg nem is válaszoltak. Ilyen esetben pedig nem nagyon várnak, egybõl ráküldenek pár gépet, hogy megnézzék mi a baj.
Múlt évben még Magyaroszágon is vadászgépet küldtek egy kis osztrák sportgépre ha jól emlékszem, mert nem válaszolt a rádión.
Ezek után Te el tudod képzelni, hogy egy bazi nagy gép csak úgy repked össze vissza és senki se törõdik vele?

[gxa]

Idézet: Lipton - Dátum: 2006. ápr. 30., vasárnap - 17:25

Dokumentumfilmben hallottam, hogy külön rakétra és radarrendszere van, de ez mér régebben volt, nem emlészem a címre.

Nem is pontosan az õzés, hanem maga a légiforgalom egy eléggé ellenõrzött dolog. Barátnõm ahol dolgozik, csak kis 50 fõs gépek vannak, sima utaszállítás. Ahogy nem válaszoltak már küldték is a vadászgépeket. Ha egy nagy utasszállító letér a megadott útvonalról, akkor azt a légiforgalmi irányítással meg kell beszélnie. Õk adják meg a pontos adatokat, hogy merre menjen. Nem hiszem, hogy engedélyezték volna azt az útvonalat, valószínûleg nem is válaszoltak. Ilyen esetben pedig nem nagyon várnak, egybõl ráküldenek pár gépet, hogy megnézzék mi a baj.
Múlt évben még Magyaroszágon is vadászgépet küldtek egy kis osztrák sportgépre ha jól emlékszem, mert nem válaszolt a rádión.
Ezek után Te el tudod képzelni, hogy egy bazi nagy gép csak úgy repked össze vissza és senki se törõdik vele?

Most már valóban ez a helyzet. Öt éve sokkal nagyobb lazaság volt, még akkor is, ha léteztek az elõírások.

[charlie]

akkor hogyvan?
hideg majd a éksöbbi idõszakban (szovjetunio végéig) erõsen védik a pentagont, aztán lazzantanak, mert biztos nincs veszély, majd 5 éve megint erõsen védik?

nemá