Súgó
A téma zárva.
Idézet: Fanatic - Dátum: 2006. aug. 5., szombat - 22:25
Nem, nem és nem. 
Nem valósulnak meg.
Nem valósulnak meg.Idézet
Isten létezésével kapcsolatban nem vagyok magabiztos. Mindíg is azt mondtam: a ráutaló jelek, pontosabban: a rá nem utaló jelek ismeretében 99%, hogy nem létezik. 1% tévedést fent tartanék.Tény az evolúció, és tény az is hogy az ember és a csimpánz génkészlete 96-99%-ig megegyezik. Ebben magabiztos vagyok.
Te lehet, hogy biztos vagy benne, de a tudósok, csillagászok már kevésbé
csak egy szösszenet az evolúció elméletről, egészen a kezdetektől... (Ősrobbanás/Big Bang)KATT ide!
Veszélyben az Ősrobbanás elmélete!!! Három bizonyíték nem volt elég 1998. október 26., Arizona Egyetem.
Egy teljesen ártatlannak látszó fénykép. Egy gravitációs lencsehatás miatt "megnégyszereződött" kvazár, ami már jól ismert jelenség. Azonban professzor Christopher Impey vezetésével egy tudományos kutatócsoport elemezni kezdi az ábrát, és megdöbbentő eredményre jut. Ettől kezdve futótűzként terjed a tudományos sajtóban: a University of Arizona munkatársai cáfolják, hogy az Univerzum egy ősrobbanásban keletkezhetett volna!! ...a teljes cikk itt olvasható ...!!!
továbbá...
Ősrobbanás és Örök Világegyetem
Megjelent: Interpress Magazin, 2003 január
Az emberiség történetében alapvetően két úton keresték e kérdésekre a választ. Az egyik út a logikus gondolkodásé, a másik a tapasztalati tudományé. Ha a Világegyetemnek nincs kezdete, vagyis ha végtelen idők óta létezik, akkor hogyan juthatott el a mába, a végtelenből a végesbe? Kant, a 19. század nagyhatású filozófusa úgy érvelt, hogy a Világegyetem végtelensége éppen úgy lehetetlen, mint végessége. Ha ugyanis úgy vesszük, hogy van kezdete a világnak, akkor ellentmondásra jutunk, mivel a kezdet eleve föltesz egy előző időt, vagyis eleve azt vonja magával, hogy valami megelőzte, amiből keletkezett. Ha pedig úgy vesszük, hogy nincs kezdete, akkor a mából kiindulva soha nem érhetjük el az egész lefolyt örökkévalóságot, állítja Kant – és ez számára azt bizonyítja, hogy mindkét lehetőség éppúgy lehet igaz, mint hamis (ezért nevezte el őket antinómiáknak), és így mindenképpen ellentmondásra vezet. A másik út a tapasztalati tudományé. Úgy tűnik, a tudomány legújabb, nagy jelentőségű fordulata e téren is végletes ellentmondásra, az ellentétek közötti választás kényszerére vezetett.
A huszadik század utolsó évtizedeiben annyira általánosan elfogadottá vált az Ősrobbanás (angolul: Big Bang) elmélete, hogy minden ellenfelét háttérbe szorította.
Azonban fontos tisztán látni. Ha az Ősrobbanás egy matematikai, tehát kiterjedés nélküli pontból indul, akkor ezzel szembekerül a tudomány alapjaival. Ha ugyanis a semmiből képes anyag keletkezni, akkor a “materializálódásnak” nem lehetnek meghatározott feltételei, mert a semminek nincsenek, nem lehetnek ilyen tulajdonságai. És ha ezt az Ősrobbanás elmélete megengedi, akkor semmi akadálya nem lehetne, hogy törvények és meghatározott feltételek nélkül, tetszés szerinti fizikai folyamatok lépjenek fel a Világegyetemben. Ilyen tetszés szerinti, a természeti törvényeken és feltételeken kívül álló folyamatokról a tudomány nem tud. Törvények és meghatározott feltételek nélkül egyetlen folyamat sem képes létrejönni, ez csoda lenne, természetfölötti beavatkozás. A modern tudományban a parancsnoki posztot az okság általánosított elve, a meghatározottság elve foglalja el. A meghatározottság elvének egyik összetevője a leszármazási elv, amely kimondja, hogy semmi nem keletkezik semmiből, és semmi sem válik semmivé. Másik összetevője kimondja, hogy az események mindig meghatározott módon jönnek létre, és viselkedésükben törvények jutnak kifejezésre. Ha egy nyulat sem lehet a semmiből elővarázsolni, hogyan lehetne egy egész Világegyetemet a semmiből létrejövéssel magyarázni? Valaminek történnie kellett, ami az Ősrobbanást előidézte. Persze, ehhez annak a valaminek az Ősrobbanást megelőzően már léteznie kellett – tehát a Világegyetem (minden létező összessége) nem keletkezhetett az Ősrobbanásban.
Ami a legerősebb bizonyítékot, a háttérsugárzást illeti, Gamow számításai szerint a háttérsugárzásnak 7 és 50 K fok közötti hőmérsékletűnek kellett volna lennie. Másrészt, a háttérsugárzás nem bizonyítja magát az Ősrobbanást, legfeljebb egy forróbb (a modellek szerint: 3000 fokos) állapot létét. Harmadrészt, a háttérsugárzás nemcsak egy forróbb állapotból keletkezhetett. Hoyle és munkatársai kimutatták, hogy a csillagok fényének a csillagközi anyagban található, fémeket tartalmazó tüske-alakú porszemeken történő szóródása ugyanilyen háttérsugárzásra vezet.
Hasonlóan, a hélium és a könnyű elemek előfordulása a korai csillagokban nem követeli meg az Ősrobbanás, sőt még egy forróbb állapot létét sem, hiszen ha nem volt Ősrobbanás, akkor korábban is léteztek csillagok, és ezek termelhették ezeket a könnyű elemeket. Lehet, hogy a vöröseltolódás (legalább részben) az Univerzum tágulásából ered. De ma időben csak mintegy 12 milliárd évre látunk visszafelé a múltba, és így a vöröseltolódás még akkor sem bizonyítja magát az Ősrobbanást, ha tényleg túlnyomórészt a Világegyetem tágulása okozza.
Így aztán az Ősrobbanás elméletének nemcsak elvi alapja, de mind a négy pillére, úgy tűnik, bizonytalan alapokon áll. De talán még ennél is fontosabb, hogy az Ősrobbanás elmélete nem áll összhangban a csillagászati észlelésekkel szerzett tudásunkkal. Az Ősrobbanás elmélete szerint ugyanis az Univerzum rohamosan tágul. A megfigyelések viszont azt mutatják, hogy a Világegyetem anyaga a Tejútrendszerünkhöz hasonló galaxisokban, és a galaxisokon belül jórészt csillagokban összpontosul. Ezért az Ősrobbanás elméletének velejárója egy egyetemes, a tágulással ellentétes irányú folyamat, az összehúzódás. A tágulással felhígult anyag csakis még rohamosabb összehúzódásban tud galaxisokká, csillagokká alakulni. A megfigyelések viszont arra utalnak, hogy a galaxisok éppúgy, mint a csillag-társulások, nem elsősorban összehúzódásban, mint inkább táguló folyamatban keletkeznek. A csillagbölcsőkbenFigyelemre méltó, hogy minél fiatalabbak a csillag-embriók, rendszerint annál nagyobb sebességgel tágul a csillag-bölcső! Igaz, hogy sok fiatal csillagot anyagkorong vesz körül, és ez elvileg egy összehúzódó csillagfelhőből is létrejöhetett. De az is lehet, hogy a csillagbölcső táguló anyagából jött létre az anyagkorong, és vált a központi csillag foglyává, és ettől kezdve összehúzódóvá. Itt is éppen az a döntő kérdés, hogy honnan indul a folyamat, akárcsak az Ősrobbanás léténél. És mivel a csillagok keletkezése az összehúzódó köd-modell szerint hideg és ritka ködökből indul, ezeket pedig nehéz megfigyelni, mert eleinte alig bocsátanak ki fényt, ezért furcsa helyzet állt elő. Két elmélet áll egymással szemben: az egyik szerint a galaxisok és a csillagok csakis összehúzódással, a másik szerint tágulással keletkeznek. Azt hihetnénk, hogy az ilyen alapkérdések már eldőltek, hiszen ezek az ellentétek olyan élesnek látszanak, mint a fekete és a fehér ellentéte, és ezeket könnyű megkülönböztetni. Azt hihetnénk, hogy csak a kis részletkérdésekben fordulnak elő nézeteltérések. Bármilyen meglepő, úgy tűnik, a csillagászat sajátja, hogy éppen a legalapvetőbb kérdésekben a legnagyobb a bizonytalanság. És hogy ez mennyire így van, azt mutatja az a hasonlóan végletes ellentét, ami az örök és az Ősrobbanásban keletkezett Világegyetem elmélete között áll fenn. Tény, hogy a fiatal csillagok robbanásos kitöréseitől a csillagasszociációk tágulásáig és a galaxismagok sokszor több százmillió naptömegnyi anyag-kidobásáig szinte csakis tágulásos folyamatok figyelhetők meg az Univerzumban. Vegyük figyelembe, hogy a Tejútrendszer száz-kétszázmilliárd csillagból áll. Az M87-es katalógusszámú galaxis magjából nem kevesebb, mint tíz anyagcsomó dobódott ki egy irányban, csóva-szerűen, éppen a közeli M84-es galaxis irányában. Lehet, hogy az M84 galaxis is az M87-es galaxisból dobódott ki? Az anyagcsomók kidobása a mérések szerint közel fénysebességgel történt. Ehhez pedig annyi energiára van szükség, mint amennyi egy teljes galaxis létrehozásához! Rejtély, hogyan tud ennyi energia ilyen hirtelen anyagkidobásokra vezetni. Az NGC 1097-es spirálgalaxis magjából négy, egyirányú csóva-szerű anyagkidobást figyeltek meg. Ahol az anyagkidobás egybeesik a spirálkarokkal, a spirálkarok jellegzetesen megtörnek. Ez ismét arra utal, hogy a csóva-szerű anyagkidobás nagy tömegkiáramlást jelent, olyan nagyot, amely esetenként összevethető a szülő galaxis összes tömegével. Viktor Ambarcumján, a világhírű örmény csillagász felfedezései nyomán az 1940-es évektől nyilvánvalóvá vált a tágulásos jelenségek kiemelkedő szerepe a Világegyetemben.
Tudósvilág cikke 2006. május 28. 01:50
Ősrobbanás előtti univerzumra találtak a tudósok
Volt egy másik világ
Vajon volt-e élet az Ősrobbanás előtt? A sokak számára természetes válasz szerint nem.
A legújabb kutatások szerint azonban volt élet, és ezt állítja a Biblia is. Teremtés könyve szerint (1.rész 2. vers): A föld pedig kietlen és puszta volt.. Az eredetiben azonban ez áll: A föld pedig kietlen és puszta lett! Ha pedig puszta lett, akkor ezek szerint a Teremtés előtt nem volt puszta.
Az általános relativitáselmélet szerint az Ősrobbanás a kezdet, ekkor született az anyag és a téridő szerkezete. Az Ősrobbanás pillanatához közeledve a relativitáselmélet matematikai eszközei felmondják a szolgálatot, viszont Abhay Ashtekar professzor (Pennsylvania Állami Egyetem, USA) és kutatótársai, Tomasz Pawlowski és Parmpreet Singh ennél a pontnál bevetette a kvantumfizika fegyvereit. Ez a kis csel a következőkhöz vezetett: tanítványaival egy olyan módszert dolgozott ki, mellyel az időben visszafelé modellezve a folyamatokat keresztülhaladtak az Ősrobbanás pillanatán, és egy fizikailag a mienkhez hasonló, „korábbi" univerzumot találtak. Kutatásukban a csapat tagjai bemutatták, hogy az ősrobbanást megelőzően volt egy összehúzódó világegyetem, olyan tér-idő geometriával ami nagyban hasonlított jelenlegi táguló univerzumunkhoz. A gravitációs erők befelé irányuló húzásával a zsugorodó univerzum elért egy pontot, amin a tér-idő kvantum tulajdonságai a gravitációt a megszokott vonzó helyett taszító erővé alakítják. gravitáció erősen taszítóvá vált, utat engedve a Big Bounce-nak.
A kutatókat olyannyira meglepte a másik klasszikus, ősrobbanás előtti univerzum felfedezése, hogy hónapokon át más-más paraméterekkel újra és újra futtatták szimulációikat, azonban összességében az általuk a Big Bang mintájára Big Bounce névre keresztelt forgatókönyv maradt a domináns.
A kutatók a kvantum-hurok gravitáció (LQG), az általános relativitás és a kvantum fizika egyesítésének egyik elsőszámú megközelítését alkalmazták. Ez az elmélet az űr kvantumfelépítését írja le. Eszerint a térnek is van legkisebb eleme, a módosított általános relativitás egyenletek szerint ez egy-egy tíz a mínusz negyvenharmadikonnak megfelelő tér-horknak nevezett kvantum. Ebből tevődik össze a világmindenség végtelen tere, melynek szerkezete a kvantum-hurok gravitáció szerint hálószerű. Ezek szerint a tér szövete szó szerint egydimenziós kvantumszálakból szövődik. Az ősrobbanás közelében ez a szövet szétszakadt, ekkor vált lényegessé a geometria kvantumtermészete...
E tanulmány segítségével eggyel kevesebb vitapont maradt a teremtés és az evolúció-elmélet hívei között.
Forás: Tudósvilág
Szerkesztette: WhiteHunter 2006. 08. 06. 00:03 -kor
Ez neked így jön le? Nem érted a lényeget. Honnan tudod, hogy közben Isten tényleg nem-e érintette meg annak az embernek a szívét? Tudod, sokszor Isten összetöri az embereket egy kicsit, mielőtt kijelenti magát nekik, és szomorú ezt mondani - tudom- de lehet hogy Viktor akkor jutott el arra a szintre, hogy Isten ki tudta magát jelenteni neki, akár még egy kevés tudású cigánysrácon kerersztül is! Isten igéje nincs bilincsbe verve. Pála Apostol is írja hogy: Isten igéjét kell alkalmas, és alkalmatlan időben hirdetni. Az emberek nem tudják meglátni Istent a nagy egójuk, elképzeléseik, gondolataik miatt. A biblia írja hogy: mi akik hiszünk az Igehirdetés bolondsága álltal fogunk megtartatni. Szóval egy "kívülálónak" aki nem ismeri Isten útjait, az egész bolondságnak tűnik. Különben meg, mit számít annak a srácnak, hogy ő elvesz-e vagy nem. Nekünk ettől nem lessz jobb, ami teljesen nem igaz, mert mikor Jézus föl ment a mennybe azt parancsolta hogy: mindenkinek hirdetnünk kell az örömhírt.
ÁÁÁ!!! Ez gáz! Mennyi állat van, és minden különleges egyedi és profin működik. Persze véletelnül. 
