[avman]

Idézet: Jahno - Dátum: 2007. okt. 8., hétfõ - 15:14

Napok mennek el vele, akkor még kevésbé sem biztos, hogy megnyerem. Napok alatt inkább lóvét termelek, oszt hagyom a vérbe a sportból nem fizetõket, meg mellédumálásoka

hmm. legközelebb veled biznicelek  :Ð. megy a fizetési felszólítás, h merkülönben a házadat is is perelem asszonyostul, te meg szépen perkálod a lét. hijnye beh jó is lesz... :kezétdörzsöli: :Ð

[Jahno]

Idézet: avman - Dátum: 2007. okt. 8., hétfõ - 15:23

hmm. legközelebb veled biznicelek  :Ð. megy a fizetési felszólítás, h merkülönben a házadat is is perelem

Fordítva szokott lenni, én szó nélkül adok bármit, vagy lét vissza, oszt hagyjanak békén a nyûgös júzerek. Csak nem éppen Pixmania árakon dolgozom, ezt is tessék belekalkulálni, oszt még ilyen is van aki a melót/anyagot nem fizeti ki, nahh, azt kefélhetem.

[lordrolee]

Idézet: Captain Crash - Dátum: 2007. okt. 8., hétfõ - 14:59

Kaptál, más kérdés, hogy eddig sem néztél utána!

Linkeld már be légyszives a hsz-ed amiben leírod. Utána fogok nézni amúgy, csak ma nemnagyon van erre idõm. Konkrét jogszabály érdekel amúgy.

ERRE gondoltál? Ha igen, akkor ez egy neszesemmi fogdmegjól válasz volt.

Szerkesztette: lordrolee 2007. 10. 08. 14:52 -kor

[bogdan]

Idézet: avman - Dátum: 2007. okt. 8., hétfõ - 15:18

mivel te kételkedsz egy állításban, talán neked kellene érveket felhozni.

allitas all allitassal szemben, tehat mindket fel koteles erveket hozni.

en amugy egy csomo ervet hoztam, nem tunt fel? csak azok nem konkret jogszabalyi helyekre tamaszkodtak, igy en nem hozhatok konkret jogszabalyi idezeseket erveim alatamasztasara.

Idézet

ptk
248. §
305. § - 314. §
találj már benne valami arra utalót, és vágd ide, h a vevõnek kötelezõ elfogadni jobbat, ha nem tudják javítani.

nos valoban nincs. de az ellenkezojerol sincs benne egy arva szo sem! semmit sem mond arrol, hogy mit jelent a "kicsereles"! ettol nem lettem okosabb.

vilagos, hogy a kicsereles nem okozhat kart a vevonek. no de a jobbra csereles sem okoz kart neki. ergo a jobbra csereles a fenti kicsereles kategoriaja az en szememben, igy tokeletesen megfelel ennek a jogszabalyi helynek.

[bogdan]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2007. okt. 8., hétfõ - 15:23

Teljesen kiforgatod, amit a másik ír.

maximum azert tettem ehhez hasonlokat, hogy ramutassak erveid belso szerkezetenek hianyossagaira. nem masert!

Idézet

Természetesen az egész elõzõ írásom arra támaszkodott, hogy a vásárolt dolog nem a vevõ hibájából ment tönkre, ergo jogos szavatossági igénnyel élhet és nincs a boltban ugyanolyan termék. Ilyen elõzmények után fusd át újra az írást és ne 2 soronként forgasd ki.

en is errol beszeltem, es igy valaszoltam eddig is.

Idézet

Nyilvánvaló, ha van ugyanolyan, akkor azt kell elfogadnia, hiába kéne a lé másra.

szerintem is. (lasd jelzesemet a koltoi kerdesrol!) azonban szamomra az is nyilvanvalo, hogy a jobbra cseret is el kell fogadnia. hozzaszolasodban azt nem ertettem, hogy a ketto hol valik el egymastol. miert kell az egyiket elfogadnia, es miert nem kell a masikat?

Idézet

Gyári számnak nem kell azonosnak lennie, nem is lehet, mert lehetetlen.

persze. de pont ez veti fel a kerdest: minek kell azonosnak lennie, es minek nem? miert nem kell a gyariszamnak azonosnak lennie, es miert kell a konkret tipusnak?

Idézet

Az hogy milyen kritériumok mentén számít ugyanolyannak, az a szerzõdésbõl derül ki mindig a konkrét esetben.

O szent egyugyuseg! (mar bocsanat..) egy szamlarol, hogy vettem egy 120G-as Samsung winchestert ilyen es ilyen gyari szammal 3 ev garanciaval mi derul ki? hol derul ki rola, hogy mi szamit ugyanolyannak? miert kotelezo a Samsung markat tartani (miert nem jo a Hitachi), es hol derul ki rola, hogy a 120G is azonos kategoria kepzo? mikozben persze a gyari szam nem az.

gyari szamot lehetetlen azonosra cserelni -- irod --, no de lehetetlen 120G-as winchestert is beszerezni 2 ev 11 honappal kesobb. miert erosebb az egyik lehetetlen mint a masik?

Idézet

Általánosságban nehéz megmondani az ismérveket.

en ajanlottam erre egy jo modszert: mondja meg a vevo, hogy szamara mik a minimum feltetelek. ha a kereskedo ezt tudja teljesiteni, akkor marpedig ne kelljen visszaadnia a penzt. Ti azt mondjatok, hogy ez nem igy megy. en meg nem ertem, hogy a) miert?; b) hol van ez leirva?

[Jahno]

Idézet: bogdan - Dátum: 2007. okt. 8., hétfõ - 15:48

egy szamlarol, hogy vettem egy 120G-as Samsung winchestert ilyen es ilyen gyari szammal 3 ev garanciaval mi derul ki? hol derul ki rola, hogy mi szamit ugyanolyannak? miert kotelezo a Samsung markat tartani (miert nem jo a Hitachi), es hol derul ki rola, hogy a 120G is azonos kategoria kepzo? mikozben persze a gyari szam nem az.

Ráadásul az én számláimon elég gyakran "számítógép konfiguráció" vagy csak simán "VGA kártya" vagy "merevlemezes meghajtó" szerepel, minek vegyek fel mindent az árutörzsbe, ha csak egyszeri alkalom. Árát átírom aktuálisra, aztán hadszóljon, néha megjegyzésbe gyári szám, és/vagy gari, gépnél esetleg az alap összetevõk. De évi 200 konfigig még emlékezni lehet az összesre, mi van benne

[Raynes]

Idézet: bogdan - Dátum: 2007. okt. 8., hétfõ - 15:48

szerintem is. (lasd jelzesemet a koltoi kerdesrol!) azonban szamomra az is nyilvanvalo, hogy a jobbra cseret is el kell fogadnia. hozzaszolasodban azt nem ertettem, hogy a ketto hol valik el egymastol. miert kell az egyiket elfogadnia, es miert nem kell a masikat?

Még mindig nem érted az írásom. Olvassad el azt az ominózus hozzászólást harmadszor is 

Ott véted el, hogy formalogikailag gondolkodsz: ha az ugyanolyat (egyenlõt) el kell fogadnia, akkor a jobbat (többet) is.

Ezt a mechanikus logikát az emberi viszonyok jogi szabályozása töri meg. Attól, hogy el kell fogadnia az ugyanolyat (ez a szabály a kereskedõt védi), jogilag nem következik, hogy a jobbat is (mert ez a szabály jogilag túlzottan védené a kereskedõt, sértené a másik felet).

Az ugyanolyanság: ismétlem, nem lehet pontos ismérveket megjelölni, ami szerint jogilag ugyanolyan. A konkrét szerzõdést és a konkrét szituációt kell nézni. Amit Jahno írt, hogy a szerzõdésben (az azt tanúsító számlán) egyszerûen csak "számítógép konfiguráció" van, nem azt vonja természetszerûleg maga után, hogy csere esetén az bármilyen másik konfigurációra lehet cserélni. Mondjuk nem is kell, mert ilyen gyûjtõkategóriás dolgoknál csak alkatrészt szoktak cserélni. Ha "VGA kártya" van írva, ez a pontatlanság akkor sem jelenti azt, hogy bármilyen kártyára lehet cserélni, mert a szerzõdés nem konkrét. Nyilván érték és szakmai szempontok is bejátszanak. Az ilyen esetek nem is fordulhatnának elõ, mert

Idézet: az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelezõ jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) korm. rendelet

3. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni.
(2) A jótállási jegyet közérthetõen és egyértelmûen, magyar nyelven kell megfogalmazni.
(3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
a) a forgalmazó nevét és címét,
b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,
...

Ha írásban csak valami általános dolog kerül megjelölésre, és a fenti rendelet sem vonatkozik rá, mert nem kötelezõ, hanem önkéntes jótállás, akkor sem csak az írás számít. A szerzõdésnek lehetnek szóbeli részei is. Megint más, hogy a szóbeli részeket önmagukban lehetetlen bizonyítani, de azért lehet rájuk következtetni a bizonyítási eljárásban. Ennek a nehézségnek a kivédésére:

Idézet: a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény

248. § (3) Fogyasztói szerzõdés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének nevét és címét, a jótállás tartalmát, idõtartamát, területi hatályát és a belõle eredõ jogok érvényesítésének módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvénybõl eredõ jogait nem érinti. A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban vagy más maradandó eszközzel rögzíteni kell, és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. ...

Felmerülhet eset, hogy nem is jótállásról van szó, hanem szokványos, nem fogyasztói kellékszavatosságról, még írás sem készül a boltolásról (ami adózási aggályokat vet fel), akkor is el lehet igazodni. A szakmai (mûszaki paraméterek) és értékviszonyok (dolog ára) és a jelenlegi készlet (nincs olyan árfekvésû, tudású raktáron, nem is lesz) sokszor eligazít. Az is elméleti, hogy jobbat kínálnak fel csereként, mert a jobb általában drágább és az a boltnak nem éri meg.

Ezért elméleti ez a "honnan-meddig ugyanolyan" vita. A gyakorlatban a konkrét szituáció azonnal tisztázza lehet-e ugyanolyanra cserélni, az elõbb felsorolt jogi sziták valamelyikén fennmarad az ügy.

[avman]

Idézet: bogdan - Dátum: 2007. okt. 8., hétfõ - 15:40

vilagos, hogy a kicsereles nem okozhat kart a vevonek. no de a jobbra csereles sem okoz kart neki. ergo a jobbra csereles a fenti kicsereles kategoriaja az en szememben, igy tokeletesen megfelel ennek a jogszabalyi helynek.

na így már összeállt, és ebben  van logika. egyébként valami ilyesmire én is céloztam már  itt, miszerint polgári perben azt is nézhetik, h van-e valós anyagi vagy erkölcsi és egyéb kár. akár egy ilyen cserénél is. egy ámerikai típpússú esküdtszéken vizionálom mûködését , beviszi a gépet a felperesnek egy felkent szagértõ, nyomja a 3dmarkot meg a  játék timedemo teszteket, kis grafikonokat is hoz, h tessenek nézni, ez ugyanaz, csak a csomagolása más. esküdöttszék meg húúú meg áhh meg színesszagos...  :Ð
de dunsztom sincs, h folyna ez itthon.
azért vegyük már észre, h túlképp mekkora elméleti síkú grandpitiség kapcsán megyünk megint ölre és fektetünk elméletgyártásba energiát.
inkább dugjuk össze a fejünket és nézzük az évszázad hókuszpókuszát, azaz miért vagy miért nem és akkor hogyan adható egy évnél kevesebb jótállás arra a fránya projektorlámpára, ami fõdarabként bele van építve odabelenekiabba, nem külön csomagolják, mint egy kellékanyagot, nincs külön doboza, gyári száma, anyakönyvi kivonata, szabványa, izója, mizója, mazoja.
mert ez nekem mostanság erõsen szekszuálja csõröcskémet  :Ð
(tekintsünk el attól, h a lánc végén ki és mikor szív, meg a gyártó azt mondta mertcsak, csak az érvek és hideg tények, épkézláb indokokkal) 

Szerkesztette: avman 2007. 10. 08. 15:58 -kor

[SFIJ]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2007. okt. 8., hétfõ - 16:51

Ott véted el, hogy formalogikailag gondolkodsz: ha az ugyanolyat (egyenlõt) el kell fogadnia, akkor a jobbat (többet) is.

igen. ez ezert suketek vakok es vilagtalanok harca mert a formallogika merkozik a polgari joggal. a jogi oldal ignoralja a formallogikat, a formallogika partjan allo oldal meg a jogot

Szerkesztette: SFIJ 2007. 10. 08. 16:04 -kor

[SFIJ]

Idézet: avman - Dátum: 2007. okt. 8., hétfõ - 16:56

na így már összeállt, és ebben  van logika. egyébként valami ilyesmire én is céloztam már  itt, miszerint polgári perben azt is nézhetik, h van-e valós anyagi vagy erkölcsi és egyéb kár. akár egy ilyen cserénél is. egy ámerikai típpússú esküdtszéken vizionálom mûködését , beviszi a gépet a felperesnek egy felkent szagértõ, nyomja a 3dmarkot meg a  játék timedemo teszteket, kis grafikonokat is hoz, h tessenek nézni, ez ugyanaz, csak a csomagolása más. esküdöttszék meg húúú meg áhh meg színesszagos...  :Ð

Ez jol hangzik, de ezt en mar bebuktam captain crash-sel szemben a Maksis topikban a kogencia miatt (legalabbis szerinte)

[avman]

Idézet: bogdan - Dátum: 2007. okt. 8., hétfõ - 15:48

n ajanlottam erre egy jo modszert: mondja meg a vevo, hogy szamara mik a minimum feltetelek. ha a kereskedo ezt tudja teljesiteni, akkor marpedig ne kelljen visszaadnia a penzt. Ti azt mondjatok, hogy ez nem igy megy. en meg nem ertem, hogy a) miert?; b) hol van ez leirva?

dejszen ez nem kolombusz tojása, hanem így van. és ezt soha senki sehol nem írta le, h így kötelezõ visszaadni. ha megegyezésre jutnak abban semmi törvénytelen nincs, sõt. a fogyasztóvédelmi tv-nél is ki van kötve a közös törekvés a megegyezésre. csak ha nem jutnak közös nevezõre, akkor van az, h a szerzõdés eredeti állapota = ua-an cucc vagy az akkori vételára.
mosnemazé, de te is elég keményen writeonlyban nyomod, ha még mindig kitt vagy felakadva.

Szerkesztette: avman 2007. 10. 08. 17:11 -kor

[Csaba_20]

Idézet: avman - Dátum: 2007. okt. 8., hétfõ - 14:56

polgári perben azt is nézhetik, h van-e valós anyagi vagy erkölcsi és egyéb kár. akár egy ilyen cserénél is.

Itt elõkerülhet akkor a régi termék ára és annak a terméknek az ára, amire cserélni akarják. Ugyebár a problémát is ez okozza, emiatt mondják a fogyasztót nyerészkedõnek, ha a különbséget a forgalmazóra terheli. Benne van a PTK-ban, hogy a kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, ami rendeltetésszerû használat következménye vagy nincs benne? Valós-e a kár?

[asdf]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2007. okt. 8., hétfõ - 13:40

innenttol kezd melyviz lenni a dolog. vegyunk peldaul egy alaplapot. elmondhato hogy az alaplap golbalisan egyedi azonositojahoz (GUID) kotodik az alaplaphoz vasarolt windows hasznalati joga es sok esetben az egyeb megvasarolt kereskedelmi/ertektermelo szofvercsomagok licenszjoga is. namost a csere soran a kerdeses GUID szam valtozik, ergo a vevo elveszti az alaplappal egyutt a windows/szoftverhasznalati jogat is...

Betelefonal a ms-hez, elregeli, h ledoglott alatta az alaplap, emiatti uj aktivalast szeretnie. Szamsor a leanyzo fulebe dalol, o mond egy masikat, es mar hasznalhatja is boldogan. Az egyeb SW-kkel nemtom mi a helyzet

[SFIJ]

Idézet: asdf - Dátum: 2007. okt. 8., hétfõ - 19:29

Az egyeb SW-kkel nemtom mi a helyzet

naletod ezaz. egz ClearCase vagy egy SAP CAL tudam jonehany ezer dodoba fajni. amugy miota az m$ az alaplaphoz koti a windows CAL-jat az a szomoru helyzet van, hogy az alaplappal egyut a windows is vegervenyesen meghibaodik - ilyenkor...

[bogdan]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2007. okt. 8., hétfõ - 16:51

Még mindig nem érted az írásom. Olvassad el azt az ominózus hozzászólást harmadszor is 

megtettem, tovabbra is ugy latom, hogy hemzseg a logikai belso ellentmondasoktol!

Idézet

Ott véted el, hogy formalogikailag gondolkodsz: ha az ugyanolyat (egyenlõt) el kell fogadnia, akkor a jobbat (többet) is.

a jog igen gyakran epit a formalis logikara. szerintem eleg ertelmes alapelv lenne ez igy. miert nem tetszik Neked?

Idézet

Ezt a mechanikus logikát az emberi viszonyok jogi szabályozása töri meg. Attól, hogy el kell fogadnia az ugyanolyat (ez a szabály a kereskedõt védi), jogilag nem következik, hogy a jobbat is (mert ez a szabály jogilag túlzottan védené a kereskedõt, sértené a másik felet).

no allj! mi serti a masik felet abban, hogy kap egy jobbat?

tisztazzunk valamit. az ugyanolyanra csereles serti, vagy sem? ket valaszt adhatsz:

a) az is serti. -- ok. serti. meg ez is serti. de ez kevesbe serti, akkor miert ne fogadnank el, mint normalisat?

b) nem, az nem serti. -- ok. de akkor a jobbra csereles miben is serti?

Idézet

Az ugyanolyanság: ismétlem, nem lehet pontos ismérveket megjelölni, ami szerint jogilag ugyanolyan.

sajnalom, de en egy olyan helyzetet vazoltam fel, ahol meg lehet. tehat ismetlem: az altalam vazolt helyzetben jogilag egyertelmuen jobbat kap a vevo. (ugye tett egy jogi nyilatkozatot, remlik?) akkor mi a gond a jobbal? miert nem koteles a vevo elfogadni?

Idézet

Az is elméleti, hogy jobbat kínálnak fel csereként, mert a jobb általában drágább és az a boltnak nem éri meg.

miert lenne ez elmeleti? es hogy a busba ne erne meg? nem eri meg egy 20e-es videokartyat felajanlania ahelyett, hogy 30e-et adjon vissza? atgondoltad Te ezt?

tehat tisztazom meg egyszer:
1) a kereskedo keptelen ugyanolyanra cserelni.
2) fel tud ajanlani egy olyat, ami a vevo szerint is minden tekintetben jobb.
3) a vevo megsem fogadja el, es keri vissza a penzet, mert abbol megveszi a jobbat, sot meg marad is neki.

szerintetek a vevonek jogilag igaza van, szerintem nincs.

[bogdan]

Idézet: avman - Dátum: 2007. okt. 8., hétfõ - 18:07

dejszen ez nem kolombusz tojása, hanem így van. és ezt soha senki sehol nem írta le, h így kötelezõ visszaadni. ha megegyezésre jutnak abban semmi törvénytelen nincs, sõt.

tehat mesges erted.

nem, nem egyeztek meg! a vevo nem egyezik bele a cserebe. csak elismeri, hogy amit felajanlottak, az neki minden szempontbol jobb lenne, mint az eredeti termek.

Idézet

mosnemazé, de te is elég keményen writeonlyban nyomod, ha még mindig kitt vagy felakadva.

hat nem..

[Raynes]

Idézet: bogdan - Dátum: 2007. okt. 8., hétfõ - 22:43

az altalam vazolt helyzetben jogilag egyertelmuen jobbat kap a vevo. (ugye tett egy jogi nyilatkozatot, remlik?) akkor mi a gond a jobbal? miert nem koteles a vevo elfogadni?

Szerinted mûszakilag jobb és a jogilag jobb ránézésre egyenlõ, ez a baj. Az, hogy valójában nem egyenlõk, neked logikai ellenmondásnak tûnik. De azért, mert csak a felszínt nézed formalogikailag és nem nézed mi van a felszín alatt.

A vásárlónak joga van választani, ha nem tudják a szerzõdést újrateljesíteni. Ezt a választást elveszed tõle, mert mûszakilag kapna egy jobbat. Pedig neki a mûszakilag jobb, nem biztos, hogy emberileg is jobb. A jog ezt az érdeket is figyelembe veszi. Azzal, hogy nem lehetséges jogilag a csere, azzal felszabadul egy lehetõség. A szerzõdéshez fûzõdõ érdeke csak a szerzõdés tárgyára terjedt ki. A szerzõdés tárgya mással nem helyettesíthetõ, mert az szerzõdésmódosítás lenne. Kivétel ha erre szerzõdés maga feljogosít (nagyon ritkán kötnek áletrnatív szolgáltatásra szerzõdést) vagy esetleg jogszabály engedi meg (még ritkább). Nyilván utóbbi speciális esetek nem ide tartoznak.

A szerzõdés szerinted úgy szól, hogy a vevõ vesz valamit minimum mûszaki feltételekkel, de az akár lehet jobb is. Ez a tévedés. A szerzõdés úgy szól alapesetben, hogy a vevõ kifejezetten azt az egyetlen dolgot akarja, nem egy hasonlót, azonos paraméterût, vagy jobbat, nem min-max intervallumot, vagy if-else feltételrendszert határoznak meg. Nem az a kérdés, hogy jobb vagy rosszabb, vagy hasonló tudású. Az, hogy ugyanolyan-e.

A szerzõdést kötõnek lehet a szerzõdés mögött mélyebb megfontolása is, mint a száraz technikai paraméterek. Lehet azért veszi azt a dolgot, mert neki csak az szimpatikus, vagy jó emlék fûzi hozzá, esetleg havernak is olyan van, márkabuzi, csak ki akarja próbálni (nem a tönkretételig, hanem rendeltetésszerû használattal), de véglegesíteni nem akarja. Vagy lehet, hogy valakit meg akar vele lepni és az a valaki pont egy ugyanilyet szeretne valamilyen laikus megfontolásból. Ha hibás teljesítés üt be és csere nem lehetséges ugyanolyanra, akkor jó hogy mást választ és a mûszakilag jobb egyáltalán nem kárpótolja. Sõt a te logikád szerint kaphatna két darab fele annyira jót is.

A jog olyan mélységekbe gondolkodik, olyan általánosításokat végez fogalmakkal, amellyel az összes emberi tényezõt figyelembe veszi. Felszínileg az eredmény tûnhet ellentmondásosnak, valójában nem az. A vonatkozó szabályok nagyon általánosak, nem csak a pc-s hw hardverre vonatkoznak. Vonatkozhatnak cipõre, vagy valami egészen másra is, ami nem mûszaki dolog. Olyan helyzetekre is, ahol nem is létezik jobb. Nem véletlenül fognak át ekkora kört. A jog is használja a formalogikát, mint kisegítõ elvet, de nem erre épül. Nem véletlen, hogy nem a természettudományokhoz tartozik.

Szerintem vagy
- tedd túl magad ezen vagy
- olvasd el a Ptk-t és a vonatkozó kommentárt, esetleg egy jogi tankönyvet, ami egyesíti a kettõt.
Különben bele fogsz õrülni ebbe a "feloldhatatlan ellentmondásba". Én pedig már unom a magyarázgatást...

[bogdan]

[quote name='N0zer0' date='2007. okt. 9., kedd - 8:32']Szerinted mûszakilag jobb és a jogilag jobb ránézésre egyenlõ, ez a baj.[/quote]ezek szerint egy kukkot nem ertettel abbol, amiket irtam. en ugyanis VEGIG jogilag jobbrol beszeltem. soha, sehol nem beszeltem muszakilag jobbrol. ha ezt olvastad ki a hozzaszolasaimbol, az csak azt jelentheti, hogy feluletesen olvastad.

[quote]Az, hogy valójában nem egyenlõk, neked logikai ellenmondásnak tûnik.[/quote]trivialis, hogy nem egyenloek. pontosan ezert nem is beszeltem muszakilag jobbrol, csak jogilag jobbrol.

[quote]A vásárlónak joga van választani, ha nem tudják a szerzõdést újrateljesíteni.[/quote]ez egy velemeny, amit jogilag meg senki nem tamasztott ala. szamomra nem vilagos, hogy mikor van joga valasztani, es mikor nincs. szerintem a jogilag jobbat kap, akkor nincs joga valasztani. szerintetek viszont ebben az esetben jogosult arra, hogy megis a penzt kerje vissza.

[quote]Ezt a választást elveszed tõle, mert mûszakilag kapna egy jobbat. Pedig neki a mûszakilag jobb, nem biztos, hogy emberileg is jobb.[/quote]nem irtam soha muszakilag jobbrol, csakis olyanrol, ami NEKI jobb. tehat amirol en irtam, az pontosan neki, emberileg jobb. ez egy premissza. tessek felhasznalni a valaszodban, es nem negalni!

[quote]A szerzõdés szerinted úgy szól, hogy a vevõ vesz valamit minimum mûszaki feltételekkel, de az akár lehet jobb is. Ez a tévedés. A szerzõdés úgy szól alapesetben, hogy a vevõ kifejezetten azt az egyetlen dolgot akarja,[/quote]sot! a szerzodes konkretan arrol a bizonyos dologrol szol, aminek jelen esetben egy gyari szama is van. tehat a masik kerdesem tovabbra is fennal: miert lehet egy masik (azonos minosegu) targyra cserelni ezt, es az miert nem minosul szerzodesmodositasnak? es ha mar cserelem, tehat a szerzodes bizonyos ertelemben valtozik (hiszen valtozik a gyari szam), akkor miert nem lehet egy jobbra cserelni? (jogilag jobbra, tovabbra is!) a ptk beidezett reszei nem beszelnek a csere eseten azonossagrol.

[quote]A szerzõdést kötõnek lehet a szerzõdés mögött mélyebb megfontolása is, mint a száraz technikai paraméterek.[/quote]pontosan! es ha figyelmesen visszaolvasol, hogy miket irtam eddig, akkor en ezt az utolso lehelleteig figyelembe is vettem. kar, hogy ez elkerulte a figyelmed.

[quote]A jog olyan mélységekbe gondolkodik, olyan általánosításokat végez fogalmakkal, amellyel az összes emberi tényezõt figyelembe veszi.[/quote]ertem. konkretan az en megkozelitesem melyik emberi tenyezot nem vette figyelembe? azokat biztosan, amiket felsoroltal, legfeljebb szamodra nem tunt fel.

[quote]Felszínileg az eredmény tûnhet ellentmondásosnak, valójában nem az. A vonatkozó szabályok nagyon általánosak, nem csak a pc-s hw hardverre vonatkoznak. Vonatkozhatnak cipõre, vagy valami egészen másra is, ami nem mûszaki dolog. Olyan helyzetekre is, ahol nem is létezik jobb.[/quote]valoban ellentmondasosnak erzem az ertelmezeseteket. pontosan azert, mert ugyan amikor nem letezik jobb, akkor azonos allasponton vagyunk, de ha megis letezne jobb, akkor ertelmetlenul korlatoznatok a kereskedot, es felesleges elonyhoz juttatjatok a vasarlot.

[quote]tedd túl magad ezen vagy[/quote]sajnos nehezen tudom tultenni magam azon, hogy folyamatosan olyat adtok a szamba (marpedig a muszakilag jobb nem feltetlenul jobb emberileg..), amirol en nem is beszeltem.


[quote]olvasd el a Ptk-t és a vonatkozó kommentárt, esetleg egy jogi tankönyvet, ami egyesíti a kettõt.[/quote]csakhogy en nem vagyok jogasz, hogy tankonyveket kezdjek el olvasgatni ezert. egy vita resztvevoje vagyok, ahol a vitapartnerek ezeddig egy idezetet hoztak, abban viszont pont nem volt benne, hogy cserelni marpedig csakis azonosra lehetne.

[quote]Én pedig már unom a magyarázgatást...[/quote]no ezt el tudom kepzelni. valoban unalmas lehet egy nem letezo allaspontal vitazni, ami szerintem is butasag. most akkor szerintem meg kene erteni az allaspontomat, mert egyebkent tenyleg ertelmetlen a vita..

[SFIJ]

N0zer0 nagyon szep litaniat irtal. de forditsuk meg, tfh ha tortent volna az utobbi idoben egy 70%-os forintleertekelodes. ez esetben ide a bokot hogy akedves vevo a hasonlora valo cseret simen elfogadna, mert az elallasal visszakapott penzebol meg egy, az eredetivel azonos teljesitmenyut sem tudna venni a akereskedo meg szivesen visszadna a vetelarat - de ekkor meg ez volna a vernyogas targya...

Szerkesztette: SFIJ 2007. 10. 09. 08:17 -kor

[lordrolee]

Aki beleköt még az élõ fába is, azzal sohasem lehet konszenzusra jutni, és vannak ilyenek, de hálistennek kevesen.

CaptainCrash:
Picit keresgéltem így reggel a forgalmazó minõségellenõrzési kötelezettségével kapcsolatban és ezt találtam:
"A vásárló a jótállási jeggyel érvényesítheti jótállási igényét, a vásárláskor kapott fizetési bizonylat egyidejû bemutatásával. A termék forgalomba hozatalát megelõzõ minõségvizsgálat a jótállási jegy tartalmára is kiterjed. "

Amit eddig is tudtam, de neke beírom, hogy te is tudd:
Minõség-ellenõrzés
A minõség-ellenõrzõ intézetek ellenõrzik az ipari áruk és szolgáltatások minõségére vonatkozó állami elõírások (jogszabályok, szabványok, jótállási feltételek, tanúsítási és tájékoztatási elõírások stb.) megtartását.

Ergo a minõségellenõrzés nem a forgalmazó feladata. Azt a gyártó már elõzetesen, még a gyártáskor megteszi különbözõ tanúsítószervezetek bevonásával. Asszem csúnyán mellényúltál, és azért nem írtál konkrét jogszabályt mert rájöttél hogy tévedtél, így inkább elsunnyogtad.

Szerk: Még mielõtt szólsz, hogy nem írtam forrást, itt a link: http://cegvezetes.ce...2001/4/jotallas
Igaz, hogy nem konkrét jogszabály, de szvsz megfelelõ választ nyújt.

Szerkesztette: lordrolee 2007. 10. 09. 08:31 -kor