Idézet: bogdan - Dátum: 2007. okt. 9., kedd - 22:53
ez a szerzodesrol szo, raadasul annak kikoteseiroll. hol zarja ez ki azt, hogy a vevo fel evvel kesobb tegyen egy jogi nyilatkozatot arrol, hogy o mit tekint jobbnak?
V: ez a kutyu itten rossz
E: nezem, nezem.. valoban. hm.. javitani sem tudom.
V: akkor kicsereli ugyanolyanra?
E: hat az nem megy, ezt mar nem gyartjak. adhatok helyette ilyet.
V: ez nem jo, nem kompatibilis a bizevel.
E: ertem, akkor ezt ajanlanam.
V: sajnos ez sem felel meg.
E: elmondana, hogy miert, mert akkor tudok esetleg olyat ajanlani, ami megfelelne.
V: hat tudja ezt, ezt es ezt.
E: akkor ez megfelelne?
V: hm.. sajnos a K betus gyartokkal nem vagyok kibekulve.
E: nem konnyu a kedvere tenni, de akkor ezt ajanlanam.
V: hm.. nem, megsem kernem.
E: ??
V: nem kerem.
E: nem felel meg? nem jobb, mint a regi?
V: de, elismerem, hogy mindenben jobb ami szamomra fontos, de megsem kerem.
Jó, elvileg fogyasztó tehet utólag nyilatkozatot. Örülj, mert ezt az egyet benéztem. Nem mintha jelentősége lenne, mert a következményeken nem változat...
Ha a vevő beismeri, hogy neki is jobb minden szempontból (jobb mint a pénzvisszafizetés), de mégse kéri, az teljes logikai ellentmondás. Akkor GYP-s. Az ilyen ellenmondó nyilakozattal a jog nem tud mit kezdeni, tehát maradunk az eredeti szabályoknál, mert végülis összességében NEM-et mondott. Sőt irreleváns is egy ilyen nyilatkozat, mivel a vevő az elállási szánékát a csere lehetetlensége esetén nem köteles indokolni, ha pedig indokolja (akár hülyeséggel, akár nem), úgy az is irreleváns. Releváns az lenne, ha bármilyen indokkal IGEN-t mond, de ekkor nincs miről beszélni.
De az elméleti párbeszédből az tűnik ki, hogy a vevőnek ténylegesen műszakilag jobb (már sokadszor írjuk neked: "jogilag jobb" nem létezik, máshogy pedig NEM lehet jobb) a felkínált termék (minden műszaki paraméterében jobb, megfelel a gyártó és még kompatibilis is a korábbi dologgal, ezek mind műszaki szempontok), de akkor SEM kell neki. A nyilatkozata lényege: "bla-bla-bla, de NEM kell". Ezzel pont azt nyilatkozza, hogy valamilyen megfontolással (ez csakis valami mögöttes indok, amely irreleváns), de NEM megy bele egy olyan dologba, amibe nem is köteles belemenni. Annyi, hogy megindokolta a választását, holott erre nem lenne köteles. Még az sem számít, hogy a vevő pontatlanul fogalmazott ("mindenben jobb", az csak műszakilag jobbat jelenthet). Nem én kapaszkodok a műszakilag jobb kategóriába, hanem a jobb, csak így lehet jobb.
Akárhogy feszegeted ezt az erőletett elméleti baromságot, a lényeg akkor is az: ha (kijavítás és) csere nem lehetséges (és az árleszállítás sem), akkor szó nélkül vissza kell adni az eredeti vételárat. Ez a jognak több mint 2 ezer éves egyértelmű szabálya. Ezen nincs mit feszegetni.
A vonatkozó jogszabályok: szűkebben Ptk. 305-306. §§ (szavatossági jogok), bővebben Ptk. 305-311/A. §§ (hibás teljesítés), ezek támaszkodnak a Ptk. 198-364. §§-okra (kötelmi jog általános része). Javaslom, hogy kommentárt, vagy inkább helyette egy jogi tankönyvet olvass el. Az a szabályok logikáját is alaposan kitárgyalja: történet, elmélet, jelenlegi szabályozás, esetleges alternatív szabályozási modellek akár külhonban, majd gyakorlati példák, fontos jogesetek, kapcsolódó más jogszabályok megemlítése. Leírja a szabályoknak azt a részét is, amelyek érvényesek, de nincsenek sehol leírva: pl. ugyanolyanra kell cserélni, amely logikailag és nyelvtani értelmezéssel is adja magát. Ezért nem írták bele a Ptk-ba eképpen részletezve.
Az hogy CC azt írta, nem tudni hogy ítél a bíróság, az csak diplomatikus szerénykedés. Nem tudott már mit írni a baromságodra, lezárta valami olyannal, hogy legalább örüljél valaminek.
Súgó
A téma zárva.
, nem lenne egyszerűbb pontot tenni az ügy végére vagy egy tv-el vagy azzal, hogy "rosszul emlékeztem, nincs ilyen jogszabály" vagy mittomén.
