[gxa]

Idézet: ottokar - Dátum: 2006. jan. 16., hétfõ - 20:25

"Az viszont elemi fizika, hogy a nagyobb lencse több fényt gyûjt össze a fókuszpontjába. "

Csak nem tízezerszerest. Ha a hasznos nyílásnál jóval nagyobb lencsét használsz tudod mit kapsz? Elmosódott foltokat. Miért rekeszelik  az objektívet szerinted?

Rekeszelni akkor kell, ha:
1) nagy mélységéllesség kell. Ez itt nem áll fenn, 7 mérföldrõl fényképezünk egy <100m átmérõjû labdát.
2) sz@rul van csiszolva a lencse/tükör. Itt gondolom ez nem állt fent Egy lencse, vagy tükör akkor tud általános esetben képet adni, ha megfelelõen elõállított negyedrendû felület(ek)bõl áll. Kis rekesz esetén közelítõleg paraboloid felület is megfelel. Szintén geometriai optika, ezt magad is kiszámolhatod otthon egy sör mellett

[debaj]

Idézet: ottokar - Dátum: 2006. jan. 16., hétfõ - 19:46

Az ûrteleszkópnak is szinkronban van az átmérõje és a gyújtótávolsága különben használhatalan képeket adna. Ez nem az én állításom ez tény.

Na, már csak a képet várjuk az objektívrõl, hogy miért állítod annyira, hogy ott nem volt szinkronban az átmérõ és a gyújtótávolság. A kép adott, elkészült. És éles. Miért?

[gxa]

Idézet: debaj - Dátum: 2006. jan. 16., hétfõ - 20:33

Megfelelõen csiszolt lencsének - bármekkora a mérete - van olyan pontja, ahova képfelfogó lemezt helyezve éles képet kapsz. Vonatkoztassunk el a rögzített képlemez-optika analógiától. Vagy az ûrteleszkópok is elmosódott foltokat adnak? Pedig - ha jól emlékszem - a legnagyobb lencsés teleszkópban 6 méter átmérõjû lencse van.

Egy apróbb javítás: az már tükör, ekkora lencsét nem gyártottak, mert azzal már csak a gond van. Ez a 3 méteres kütyü is inkább vmilyen vegyes (mondjuk Schmidt-Cassegrin) rendszer lesz.
Szerk: a nagy átmérõ pedig növeli felbontást, mert mint tudjuk, a felbontás radiánban: delta=1.22*lambda/D, ahol lambda a fény hullámhossza, D a lencse/tükör átmérõje. Ez meg egy kis hullámoptika, szintén max. 1 sör alatt kiszámolható feladat

Szerkesztette: gxa 2006. 01. 16. 19:59 -kor

[gxa]

Idézet: ottokar - Dátum: 2006. jan. 16., hétfõ - 20:56

Ez sem igaz a fény ereje a távolsággal csökken. Ugyanolyan átmérõjû lencse kétszeres fókusztávolságra negyedannyi fényt ad. Én nem szándékozom tovább vitatkozni teljesen feleslegesen.

De gyorsan utánaszámoltál azoknak, amiket mondtam
Borzasztó egyszerû a képlet: van egy gömbszimmetrikus fényforrásod I intenzitással, és egy A felületû lencséd R távolságra tõle. Ekkor a lencse által lefedett térszög: Omega=A/R^2, a fényáram pedig: i=I*Omega=I*A/R^2. Az itt begyûjtött fényáram pedig a fókuszpontba jut (mert hát hová is menne?). Pont. Amennyiben számításokkal megmutatod, hogy mi a hiba és hogyan kell korrigálni, akkor neked van igazad. 

[T-lore]

Idézet: Polikarpov - Dátum: 2006. jan. 14., szombat - 18:57

Az, hogy telét avagy halszemet használsz, szerintem nem szeretet, hanem szükség kérdése    - az adott szitu határozza meg. (Az S9500-as ilyen szempontból egy igen jó kompromisszum: 28-300 mm között, tehát van benne egy kis nagylátószög és egy kis tele is - ja és kifordítható az LCD-je is!  ) és azért az ára messze egy DSLR ára alatt van.

Jó az a gép, de.. csak hogy szõrszálhasogassak: az LCD-je nem kifordítható, hanem csak fel, vagy le.
Mondjuk ez sztem fontos, mert ha egy önkioldós csoportképet akarsz, vagy lefotózni magadat a barátnõddel, akkor máris használhatatlan. Szóval Ez olyan mint egy ferrari traktorkerékkel.
A másik dolog ami nekem nem tetszik, hogy AA-elemes
A harmadik, hogy ahelyett hogy beépítettek volna egy IS-t, fenyomják az ISO-t a képeken telénél, és így trutymó lesz belõle.
Egyébként jó gép
Télleg jó az a zoom tartomány..

[Melorin]

És hogy tudják pont akkor elkapni a képeket, amikor jól néznek ki?

[T-lore]

Idézet: Polikarpov - Dátum: 2006. jan. 14., szombat - 18:57

Az, hogy telét avagy halszemet használsz, szerintem nem szeretet, hanem szükség kérdése    - az adott szitu határozza meg. (Az S9500-as ilyen szempontból egy igen jó kompromisszum: 28-300 mm között, tehát van benne egy kis nagylátószög és egy kis tele is - ja és kifordítható az LCD-je is!  ) és azért az ára messze egy DSLR ára alatt van.

Jó az a gép, de.. csak hogy szõrszálhasogassak: az LCD-je nem kifordítható, hanem csak fel, vagy le.
Mondjuk ez sztem fontos, mert ha egy önkioldós csoportképet akarsz, vagy lefotózni magadat a barátnõddel, akkor máris használhatatlan. Szóval Ez olyan mint egy ferrari traktorkerékkel.
A másik dolog ami nekem nem tetszik, hogy AA-elemes
A harmadik, hogy ahelyett hogy beépítettek volna egy IS-t, fenyomják az ISO-t a képeken telénél, és így trutymó lesz belõle.
Egyébként jó gép
Télleg jó az a zoom tartomány..

[T-lore]

Jaj sorry h kétszer ítram az elõbb, csak haldoklott a szerver.

Egyébként igen úgy tûnik h elkalandoztatok a másik "fényképezés" topic felé..
Mondjuk persze kapcsolódik.. Meg szívesen olvasok ilyeneket, oda meg úgyse gyakran nézek

[Dolfer]

Idézet: ottokar - Dátum: 2006. jan. 16., hétfõ - 19:20

És azt mond meg nekem hogyan szinkronizálod be az atomvillanást hogy akkor fényképezzen a gép amikor a gömb elér egy bizonyos nagyságot, nem akkor amikor m,ég kicsi vagy mikor már szétterül milliomod mp-et kellene szinkronizálni, hogy lehet hogy még ma sincs ilyen? A lövést lehet vakuval fényképezni, de a villanást tíz km-rõl nem.

Szerintem, nem véletlenül lett az illetõ olyan hires, amilyen... Ha én meg tudnám mondani neked, akár csak egy jó közelítéssel is... boldog lennék
Miért vagy abban olyan biztos, hogy nem lehet több 10km-rõl villanást fényképezni?
Villámokat hogyan fotózol??? Már, ha fotózol? Az sincs túl közel...sõt... Najó, azokat nem ilyen extrém idõvel kell (nem is lenne a képen semmi).
Tehát... Megfelelõ felszereléssel és kellõ tudással és kevesebb SZKEPTICIZMUSSAL megvalósítható.
A múlt havi digitális fotó magazinban is volt egy fickó, aki "megállította az idõt". Õ sem csak úgy egy beépített vakuval, meg egy PS-A80-al fényképezi a vizcsobbanásokat, földreékezõ épp a törés folyamatában lévõ kávéscsészét, stb.
Miért olyan hihetetlen ez a villanásos dolog neked?? Egyáltalán miért hihetetlen Neked minden?
Biztos van a kép készítõjének e-mail cime, amin boldogan válaszol, s meggyõz még Téged is.

[szeder]

Idézet: Dolfer - Dátum: 2006. jan. 16., hétfõ - 21:37

Biztos van a kép készítõjének e-mail cime, amin boldogan válaszol, s meggyõz még Téged is.

Sajnos arról már lekéstünk.  1990-ben elhunyt...

[Dolfer]

Idézet: szeder - Dátum: 2006. jan. 16., hétfõ - 22:01

Sajnos arról már lekéstünk.  1990-ben elhunyt...

épp most akartam szerkeszteni... hogy errõl lecsúszunk
megelõztél

[gxa]

Idézet: Melorin - Dátum: 2006. jan. 16., hétfõ - 22:19

És hogy tudják pont akkor elkapni a képeket, amikor jól néznek ki?

Azt ne felejtsük azért el, hogy ez nem úgy volt, hogy: "Jééé egy atombomba, fényképezzük le!", hanem õk nyomták meg a gombot. Szal erre lehetett szinkronizálni.

[szeder]

Idézet: ottokar - Dátum: 2006. jan. 16., hétfõ - 22:27

A villámnál ki van nyitva a zár és abba fut le a villám és utána bezárhatod. Az atomrobbanásos képen egy gömb van ami az atomrobbanás idejének egy igen kis része. Ha tovább van nyitva a zár akkor nem egy ilyen gömböt látsz. Ezt a pillanatot nem lehet elkapni, mert tényleg egy rövid idõ.

Hogyne lehetne, hiszen láttad te is, h nekik sikerült (;
Meg azt se felejtsük el azért, h tulajdonképpen a nagy sebességû fényképezés atyjával állunk szemben...

(Megtennéd, hogyha vkinek a hozzászólására reagálsz, akkor azt a gomb megnyomásával teszed?  Köszönöm.)

[Dolfer]

Idézet: ottokar - Dátum: 2006. jan. 16., hétfõ - 23:38

Sok a kérdés, kevés a válasz.

Hogy mik vannak:
Ezeket fusd át!
http://www.phys.tue....02/01003974.pdf
http://www.phys.tue....2002/d21713.pdf

Itt is vannak cifra záridõk... és még akkora fényerejük sincs a témáknak... Persze biztos ps-el készítették...
Ha arra utazol, hogy a készítõ bevallja neked/nekünk, nem igazi a kép, akkor ez most nem fog összejönni, hisz, halott

[gxa]

Idézet: ottokar - Dátum: 2006. jan. 17., kedd - 0:38

Ez az egymlliárd sec. eltünt mint szürke szamár a ködben.

Nyilván nincsen kommerciális alkalmazása, de attól még létezik ma is. Esetleg ha egy kis idõt rászánnál:
Google

[szeder]

Idézet: ottokar - Dátum: 2006. jan. 16., hétfõ - 23:38

És ha hosszú az írása?

Akkor lejjebb görgetsz kb. egy képernyõnyit, és az "Itt szerkesztheted a hozzászólást, melyet idézni szeretnél:" felirat mellett megtalálod az idézett hozzászólást, és kitörlöd, amit nem akarsz idézni.  Egyszerû ez.

Idézet: ottokar - Dátum: 2006. jan. 16., hétfõ - 23:38

Én olyan gömböt látok amit grafikus úton is elõ lehet állítani. Tudod megjelent egy kép tavaly nem tudom már melyik topicban. El kezdtek áradozni róla, én leírtam hogy ez nem egy natúr felvétel hanem több kép összemontírozása, mert vannak olyan részek amik nem lehetnek így együtt. Erre egyre többen észrevettek olyant is rajt amit én sem. Végül a készítõ bevallotta hogy tényleg montázs.

Tavaly volt index fotós fórumban, h egy baglyos-holdas képet talált valaki egy madarakkal foglalkozó oldalon, ahol a megvilágítás, a bagoly és a Hold egymáshoz viszonyított mérete valamint élessége sokaknak nem tetszett.  Számomra példaértékû volt, h nem egyszerûen odaböffentették, h fake, hanem megpróbálták kitalálni, h hogyan készülhetett.  (Montázs volt, háttérképnek készült.)  Pedig nem is egy neves egyénrõl volt szó, mint jelen esetben.  Még Szentpéterihez is úgy álltak hozzá eleinte, h ezt hogyan csinálhatta...  Te viszont most nem ezt teszed.

Idézet: ottokar - Dátum: 2006. jan. 16., hétfõ - 23:38

Tudod van olyan hogy egy új technológia egy idõ után szélesebb körben elterjed. Ez az egymlliárd sec. eltünt mint szürke szamár a ködben.

Én úgy tudtam, h új technológiák akkor szoktak szélesebb körben elterjedni, ha azokra tényleges igény (akár mesterségesen keltett is) mutatkozik.  Nem vagyok biztos benne, h az egymilliárd másodperces expozícióra képes szerkezet ebbe a kategóriába esik...

Idézet: ottokar - Dátum: 2006. jan. 16., hétfõ - 23:38

És változatlanul kérdem ennyi idõ alatt min exponálódik ki kép? És hol van ilyen anyag?

Te nem tudod.  Én sem tudom.  Ez azt jelenti, h ilyen anyag nincs is?  Egyébként egészen biztos, h ennyi idõ alatt nem exponálódik ki semmi?

Idézet: ottokar - Dátum: 2006. jan. 16., hétfõ - 23:38

Próbálj a napról a leggyorsabb zársebességû géppel felvételt készíteni, nem tudom mennyit tud egy Canon azt hiszem tízezred körül tud az egyik típus. Mi lesz a képen? Ha a napot nem szûrõvel fényképezed nem lesz rajta részlet(napfoltok) a robbanás nem túlexponált, részletes. Szûrõvel készült? Az növeli az expoziciós idõt. Sok a kérdés, kevés a válasz.

Ez a szûrõs kitételed egy csöppet logikátlan.  A (tegyük fel, hogy szürke) szûrõ a filmre/érzékelõre jutó fény mennyiségét csökkenti.  Hogyha ugyanazt az expozíciót akarod elérni szürke szûrõvel, mint anélkül, akkor valóban növelni kell az expozíciós idõt.  Node épp elõtte mondtad, h a Napon nem lesznek részletek.  Merthogy túlexponált.  Éppen ezért ebben az esetben nem ugyanazt az expozíciót akarod elérni, mint szûrõ nélkül, hanem attól sötétebbet, úgyhogy nem kell az expozíciós idõ növelésével kompenzálni a szûrõt...

Egyébként te tudod, h milyen fényes volt ez az atomvillanás?  7 mérföldrõl?  Volt olyan fényes, mint a Nap a Földrõl nézve?  Biztos vagy benne?

Az például nem lehetséges, h ilyen rövid expozíciós idõnél bár exponálódik valami a filmre (vagy valami másra...), azonban éppen az idõ rövidsége miatt nem teljesen, hanem csak részben mennek végbe a kép kialakulásához szükséges folyamatok a filmben/anyagban?  pl. Schwarzschild effektus?  Talán még az a fránya szûrõ se kellene...

szerk.:  typo, helyesírás...

Szerkesztette: szeder 2006. 01. 17. 00:48 -kor