[bogdan]

Idézet: special - Dátum: 2006. márc. 11., szombat - 22:44

Ehh. Elõször is 3.2-->3.4.

3.46 de mindegy. attol meg igaz, hogy gyorsul.

Idézet

próbatermelés vs. tömegtermelés. az intelnek van már 45 nanos processze legyártott prototípusokkal.  szerinted tömegtermelésre kész?

proba chippek es probagyartas kozott vannak kulonbsegek. es kulonben is, hogy kerul ide a "tomegtermelesre" jelzo, amikor csak az volt az allitasod, hogy "nincs kesz". ha nem ezt ertetted alatta, akkor kerlek fogalmazz pontosabban!

Idézet

ezt hol mondták? lemaradtam. bármikor lehet gyártani, legfeljebb nem épelméjû kihozatallal.

itt a forumon volt rola szo. AMD belso ember mondta, hogy piacra bevezethetnek akar tavasszal. (talan hvuk jobban emlekszik ki volt az, asz'szem o hozta a hivatkozast.) azaz megfelelo kihozatallal.

Idézet

Na igen, mikor nekünk nem tetszõ konklúzióval jár a becslés, akkor mindjárt tagadásba és értelmi nihilbe menekülünk, hogy ezt nem lehet tudni. Bezzeg az x86 rule them all, meg a 32-utas Opteron, az a tuti.

nagyon remelem, hogy Te is latod a ket kovetkeztetes kozotti kulonbseget. az x86 kerdest egy folyamatos piaci mozgas tesz hihetove (mar 50% feletti!), a 32 utas Opteron meg nem kerdes, azt csinalja az AMD, meg ugye a Horus is kesz van. (hogy mikor lesz belole piaci termek, na az a kerdes.) ezzel szemben a Te 65 nanora valo velemenyedet sajnos semmi sincs, ami alatamassza. se pro, se kontra. na ez vele a baj!

Idézet

Az Intel 65 nanos processe három negyedévvel-egy évvel elõrébb jár az életgörbéjével, mint az AMD.

ez igy igaz. de amikor az AMD kijon a 65 nanos termekeivel (fogadjuk el a 2006 vege 2007 eleje idopontot), akkor az AMD kerul haromnegyed-egy eves elonybe, ezt ugye nem felejted el! (mert hol van az Intelnek SOI techologiaja? marpedig az egy fontos dolog, ez eddig is bebizonyosodott.) igy viszont mar ez az allitas egyaltalan nem annyira erdekes. es pont a SOI technologia miatt nem josolhatod igy felvallrol, hogy milyen sebessegeket tud elerni rajta az AMD, hiaba hasonlitod ossze a NGMA strukturajaval! (a DC a64-et is max 2GHz-re vartak, es 2.4-et ert el a regi processzel. az ujabbal meg ugye 2.6-nal tart most.)

Idézet

nem tudom miért nevezed marhaságnak egy szerintemmel kezdõdõ, sok "ha" feltételre épülõ tippelést.

mert, ahogy te is fogalmazol, csak egy tippeles. nem all mogotte semmi adat szinte. vagyis tul keves, hogy egy szakmai vitaban hasznalni szabadna. (a "marhasag" termeszetesen egy tul eros kifejezes, nem szemelyes sertesnek szantam.)

Szerkesztette: bogdan 2006. 03. 11. 22:31 -kor

[special]

Kösz, és azt hiszem, lezárthatjuk.

[bogdan]

Asker: nem egeszen ertem a tablazatodat. hogy illesszem bele a special altal irt 9.53W-ot?

[special]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. márc. 11., szombat - 22:34

Asker: nem egeszen ertem a tablazatodat. hogy illesszem bele a special altal irt 9.53W-ot?

hova kellene beilleszteni? nekem nem is ilyen procim van:) az csak egy példa volt (egész gépes fogyasztás, ha nem lett volna egyértelmû).

egyébként a speedstepes/cnq-s és a loados méréseket ajánlom a t. olvasók figyelmébe, mint real-world-like szituációk.

[Asker]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. Mar. 11., Saturday - 22:34

Asker: nem egeszen ertem a tablazatodat. hogy illesszem bele a special altal irt 9.53W-ot?

Mitbánom én.

ott figyel egy link is. 

[Asker]

jah, egy word 100 load

[Balala]

Idézet

bogdan: valamit most nagyon nem ertek. eddig arrol szoltak a hirek es itt a velemenyek,
hogy MINDEN SSE utasitas 1 clock TP-al fog rendelkezni.

Én konkrétan lemértem az utasításokat a Time Stamp Counterrel, és eléggé biztos vagyok az értékekben.

Idézet

bogdan: Balala tablazata viszont azt mutatja, hogy az eddigi architekturak az egyszerubb utasitasokat 1-2
clock TP-al, a bonyolultabbakat tobb tiz TP-al hajtottak vegre. most akkor az az allitas, hogy ezek is 1 clock
TP alatt ki lesznek szamolva? (nemi skepcicizmus lenne bennem..) mert ha nem, akkor kerdes, hogy melyek igen!
(kulonben nehez lenne osszehasonlitani az AMD eredmenyekkel, ahol ugy latszik eddig is voltak 1 clock TP sebessegek..)

Az eredeti, Katmaiban bevezetett SSE1 speckó kétféle adattípust definiált az új, 128 bites xmm regiszterekbe: lehet 4x32bit float, amit a packed single-nek szokás nevezni, és az ezekkel dolgozó utasítások ps-.re végzõdnek (pl. addps), illetve emellett lehetséges csak az alsó 32 bitet használva 1x32bit float, amit scalar single-nek neveznek, és megvannak hozzá a ps-hez hasonlóan szimmetrikusan a mûveletek, pl. addss. (Ezek nem módosítják a többi 3x32 bit tartalmát.) Az SSE2 ezen annyit bõvített, hogy a 2x64 bites packed double mellett definiálta a scalar double típust is. (addpd, addsd). A skalár típusokhoz megvannak a megfelelõ, kevesebb bitet mozgató mov-ok is (movss, movsd). Ezek a skalár típusok sokszor jól jönnek, hiszen elég nagy pazarlás lenne mindent vektorként kezelni.
Az eddigi architektúrákban eddig úgy implementálták a packed típusokat, hogy széttörték két 64 bites darabra, és így csak 64 bites adatutakat kellett kialakítani. A teljesítményt beáldozták a die méretéért. Ahogy az az utasítás latency-kbõl látszik, a K8 és a Yonah kihasználja a skalár típusok kezelésénél, hogy kevesebb bitet kell mozgatni. A P4-ben valamiért nem éltek ezzel az egyszerûbb mûveleteknél. A Conroe-ban sztem az várható, hogy 65 nanon és utána már megéri full 128 bites datapath-okat kialakítani, így nem lesz különbség a packed és scalar típusok latency-je és throughputja között.

[special]

Idézet: Asker - Dátum: 2006. márc. 11., szombat - 22:38

jah, egy word 100 load

látom nem érzed, hogy már abba kellett volna hagynod. pedig gáláns voltam.

[Asker]

igen a repülõn 3dmarkot nyomat végig...
vmi rosszat szóltam? 

nehogymá te mond meg ,hogy mit tegyek má bocs....
részemrõl befejezve.

Szerkesztette: Asker 2006. 03. 11. 22:48 -kor

[bogdan]

Idézet: Asker - Dátum: 2006. márc. 11., szombat - 23:37

ott figyel egy link is. 

valoban. es vegigszaladva a cikken (foleg a tablazatokon) ket dolog rogton kiderul.
a) nem a legenergiatakarekosabb pM-et neztek (ami itt logikus, hiszen asztali rendszert neztek!)
b) a 3 tablazatbol: C&Q, nincs C&Q, es full load Te a kozepsot (no C&Q) hoztad, aminek semmi, de semmi ertelme nincs laptopoknal. a masik ket tablazatban a pM elso, illetve masodik helyen vegzett. ezek alapjan nehez azt allitani, hogy a Turionnak jobb lenne a fogyasztasa!

special: igen, eszrevettem, hogy az egesz rendszer foigyasztasarol van szo. pont ezt mondtam Askernek is.

Szerkesztette: bogdan 2006. 03. 11. 22:54 -kor

[special]

dehogy. csak az általad hozott oldalon található adatokkal támasztottad alá, hogy kevesebbet fogyaszt a pentiu m, nem csekéllyel, de igyekezted az egyetlen életidegen szituációval, ahol -- egyébként tényleg érdekes módon -- a pentium m rosszabbul szerepel. én csak annyit mondtam erre, zárjuk le, bogdannak meg annyit, nézze meg az valódi idle és load táblákat. erre te wordözni kezdtél. hogy értelme nincs, csak az "idelõjetek" táblával rohansz elõre, azt szerintem te is be tudod látni.

[Asker]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. Mar. 11., Saturday - 22:52

special: igen, eszrevettem, hogy az egesz rendszer foigyasztasarol van szo. pont ezt mondtam Askernek is.

Igen az elsõ helyen végzett, de azt Nézd amit nekem is magyarázol. 
Nos? Akkor már nem úgy ál a zászló. 

Szerkesztette: Asker 2006. 03. 11. 23:33 -kor

[Balala]

Idézet

sfij: aki azt hittet, hogy Tp=1-gyel lehet negyzet- ill. kobgyokot vonni

Tessék, ez 23 bitre pontos x^(-0.5), K8-on TP=1

rsqrtss	xmm1, xmm0       ; Newton-Raphson becslés, 13 bit pontos
mulss   xmm0, xmm1           ; x * rsqrtss(x)
mulss   xmm0, xmm1           ; x * rsqrtss(x) * rsqrtss(x)
mulss   xmm1, const0_5       ; 0.5 * rsqrtss(x)
movss   xmm2, const3_0       ; 3.0
subss   xmm2, xmm0           ; 3.0 - x * rsqrtss(x) * rsqrtss(x)
mulss   xmm1, xmm2           ; 0.5 * rsqrtss * (3 - x * rsqrtss(x) * rsqrtss(x))

Idézet

sfij: amugy balala tablicskujabol az jon le, hogy a hammer architektura a magasabbrendu muveletek eseten
lemossa a palyarol az intel-t.

Ezt még a K7-tõl örökölte. Sajna örökölt még mást is, pl. ezt az irgalmatlan hendikepet is:

K8 (CPUID f2b1):
MMX  2xMOVQ load from L1: 16 byte/clock
SSE2 MOVDQA load from L1:  8 byte/clock

P4 (CPUID f043):
MMX  2xMOVQ load from L1:  8 byte/clock
SSE2 MOVDQA load from L1: 16 byte/clock

Dothan (CPUID 60d8):
MMX  2xMOVQ load from L1:  8 byte/clock
SSE2 MOVDQA load from L1:  8 byte/clock

Ha az F rev.-ben kijavítják az SSE loadokat, hogy azok is tudjanak 16 byte-onkent berángatni
az L1-bõl, akkor sztem önmagában jelenthet legalább 5%-ot, ha minden más változatlan marad.

[bogdan]

Idézet: Asker - Dátum: 2006. márc. 12., vasárnap - 0:05

Igen az elsõ helyen végzett, de azt Nézd amit nekem is magyarázol. 
Nos? Akkor már nem úgy ál a zászló. 

nezem, de mit kezdjek asztali rendszerekkel?? ezek ugyanis nem notebookok. innentol eleg keves a relevanciaja ebben a kerdesben. (a processzorertekeknek van valamennyi, mert azt onmagaban is lehet -- csak erdemes-e? -- vizsgalni.)
mondom, hogy ami tesztet en lattam, ott (ha nem is sokkal, ugy 10-20%-al) a pM vezetett ebben a kerdesben. azaz ha nem is fenyevekkel, de hatarozottan elonyben van a pM. ami pontosan latszik is az eladasi statisztikakon: mar nem kizarolagos (azaz mar eleg jo a Turion is!), de nem is eri el azt a szintet, amit az AMD kepvisel (10-15% mobilpiaci reszesedes kontra 20-25% osszpiaci reszesedes.)

[kraftxld]

Tyan Tiger i7520SD



Link

[Pitbull]

TomsGarbage letesztelte a Crossfiret az SLIvel szemben. Bár csak középkategóriás kártyákkal történt de azért elgondolkoztató.



Részletes cikk itten http://www.tomshardware.com/2006/03/02/ati..._off/index.html

[hvuk]

Idézet: special - Dátum: 2006. márc. 11., szombat - 11:35

erre nem tudok mit mondani már...ha nem haragszol, most nem magyarázom el a szerverpiac és a notebookpiac közötti különbségeket.


10 %-os scenario

(ivol x iasp)/(avol x aasp)=irev/arev

(ivol x iasp)/(avol x aasp)=9

ivol/avol x iasp/aasp=9

5,66 x iasp/aasp=9

iasp/aasp ~ 1,6

8 %-os scenario

iasp/aasp ~ 2

6%-os scenario

iasp/aasp  ~ 2,75

Az Intel ASP-je kb. 1.7-szer lehet magasabb mint az AMD-é. Némi szórás van benne, beszéljünk inkább 1.6-1.8 közöttirõl. Ez persze nem a laptop piacra vonatkozik, hanem a teljesre, így a mobil processzorok ASP-ei között egész más arány is lehet.

A fenti eredmény a saját kalkulációm. Egyszerûen az X86 piaci részesedésbõl és a forgalmi adatokból számoltam, amiket megpróbáltam korrigálni még az Itanium eladásokkal.

Szerkesztette: hvuk 2006. 03. 13. 11:01 -kor

[d n . r]

Idézet: Pitbull - Dátum: 2006. márc. 13., hétfõ - 11:23

TomsGarbage letesztelte a Crossfiret az SLIvel szemben. Bár csak középkategóriás kártyákkal történt de azért elgondolkoztató.

És mi ennek a jelentõsége jelen történetünk szempontjából?
Anandnál  _mindkét_ szereplõ (Intel, AMD)  ATI kártyával volt szerelve.

A kifogás annak szólt többek részérõl, hogy az ATI chipset alatt az A64 önmagához képest rosszabbul teljesít (mint mondjuk tenné azt egy nV chipsettel)

Erre meg ez a link nincs hatással.

[Pitbull]

Idézet: d n . r - Dátum: 2006. márc. 13., hétfõ - 10:00

A kifogás annak szólt többek részérõl, hogy az ATI chipset alatt az A64 önmagához képest rosszabbul teljesít (mint mondjuk tenné azt egy nV chipsettel)

Na de mennyivel. 

[special]

Idézet: Pitbull - Dátum: 2006. márc. 13., hétfõ - 11:06

Na de mennyivel. 

Az általad hozott grafikonok nem mutatnak mást, hogy mint hogy az SLI jobban skálázódik. Ennek mi a relevanciája? Lehet csak reggel van még.